Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

ápr. 2-án a templom előtti téren Sebestyén Pál lelkész feleskette a 150 főnyi önkéntes „nemzeti őrséget". Lásd még: Ism. 183—5.! 30. Templom-domb Ur. a templom és közvetlen környéke, kissé magasabb fekvéséről. 31. Árpád utca: Értelmiség utcája [K18: Árpád u] U. A második, újabb keletű név jelzi, hogy főleg értelmiségiek építkeztek itt. 32. Takarék [K18: Takarékszövetkezet] É, 1971-ből. 33. Felszabadulási emlékmű Emlékmű 1970-ből. 34. Emlékmű Emlékmű az 1. világháború halottainak. 35. Templom-kert S, Park, k a templom körül. Ide tartozik: 34. 38. Magyar-kocsma: rc. Màgyàr-krismâ 'ua.' É, kocsma volt 1949-ig, Magyar Jánosé. 37. Községháza: Tanácsház: Tanács: n. Kmáhausz 'Gemeindehaus': szh. Szëlszkâ kutya 'Selska kuca' (az erdőfűiek sz.): rc. Kasza szâtuluj 'községháza' [K18: Községi tanács] É 1929-ből. — Nh. : Cigány a.sz. itt a cigányokat jól megverték a csendőrök. 38. Park Parkosított terület, újabb keletű név. A község felszabadulásának 25. évfordulóján, 1969. november 25-én adták át. — Az Fl-es térkép sz. a Mohács felől érkező LóMycsóki-patak (150 sz. név), mely valószínűleg a Bég-patak és a Jenyei-árok vizét is hozta, körülölelte az akkori falut, s innen folyt a Dunába. A KI6-os térképen egyes részei holtág szélességűek. — A. sz. még a század elején csónakkal ezen jártak őrletni a mohácsi Tonheiser-gőzmalomba a mai Takarmánykeverőbe). Az 1920-as években még vízlevezető mélyedés („lapos") húzódott a Ciheri-gödörtől (8. sz. név) idáig, ahol vízállássá mélyedt. A gyerekek egyik kedvelt fürdőhelye volt. Lásd még a 43., 150. sz. neveket! 39. Parókia: Paplak [Ism. 183:1812: Parochialis Ház Kor.: Református Lelkészi Hivatal Hiv.: Konferenciai Otthon] É 1891-ből. 1674től vezetett anyakönyvei 1812-ben elégtek. A lelkészek neve azonban ismert 1683-tól kezdve. (Ism. 183—4.) 1867—1900-ig itt lelkészkedett Nagy Ignác író, akit szabadgondolkodása és irodalmi munkássága miatt egyházkerületéből elüldöztek. (Kölked az alsó-baranyai egyházmegyéhez tartozott.) — A lelkészség az 1970-es évek közepén megszűnt. Azóta a nyári időszakban egyhetes váltással bentlakásos vallási, művelődéstörténeti tanfolyamokat rendeznek a dunántúli reformátusok részére. 40. Falu gödre: rc. Grâpë szâtuluj 'ua.' Mo, n. Az 1950-es évek közepéig mosni jártak ide az asszonyok. 41. Tüzoltószértár É, 1929-ből. 42. Tejcsarnok: Csarnok: rc. Csarnok É, tejbegyűjtő. 1929 körül épült. 43. Népház [Hiv.: József Attila Művelődési Ház] É, művelődési otthon, 1928-ból. Itt működött a Polgári olvasókör, mely 1919-ben alakún Bcdy István kezdeményezésére (Ism.) 182.). 1950—1965-ig italmérés is. — Nh.: A század elején még holtág húzódott idáig. Lásd a 38. sz. nevet és a bevezető részt! 44. Rákóczi utca: rc. Rákod ujicá [Kor.: Rákóczi Ferenc u KI8: Rákóczi u] U. 45. Cigánytelep: Újtelep: Dunasori-cigánytelep : Dunasortelep: rc. Lá sârâmpo 'a sorompó' [KI 8: Dunasor u] Tel, U, a cigányok későbbi településhelye a század elejéről. Közelebb van a Dunához. Vö. a 77. sz. névvel! Ma 10 házból áll, hamarosan megszüntetik. Lakói azelőtt a község pásztorai voltak. A cigány név a védőgátat lezáró sorompó 242. sz. név) közelségére utal. 46. Bekötő tőttés: Tőttés: rc. Bönt 'gát' Tö. A Körgátat köti össze egy nagyobb gátrendszerrel (10., 287., 288. sz. nevek). 47. [Hiv.: Alkotmány u] U. 1980 után épült. 48. Házhejek S, sz. Beépítésre kijelölt házhelyek. Ujabb keletű név. 49. [K18: Arany János u] U. Ujabb keletű név. 50. Uj-telep: rc. Szát nâu 'új falu' Fr. Az 1950-es évek óta épül. Ide tartozik: 47—49, 51, 52, 65. 51. [K18: Móricz Zsigmond u] U. Uj keletű név. 52. [K18: Toldi Miklós u] U. Üj keletű név. 53. Vájoghányó : rc. Gropié 'gödör' [K12: Agyagverem K16: Z.S. = Ziegelschlag (Téglavető) Hiv.: Vályoghányó] Mo, Gs, vízállás. A falut É—D-i irányban kettéosztja. Azelőtt itt készítették a vályogtéglát, melyből a házak 2/3-a épült. A körgáthoz részben innen hordták