Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

lítették meg a legrégibbnek tartott sárosi szállásokat (1276., 1281. sz. nevek). 1271. [Vás.: Csóka K8/3: Csóka; r] 1272. [Mérn.: Sirok tanya] Ta volt. 1273. [Mérn.: Horvát tanya] 121 A. Bakság, -ra: Baksa, '-ba [K8/3: ~; r] S, sz, ta­nyákkal, régebben magyarok lakta szállásokkal (And. 152). 1275. [Mérn.: Maros tanya] Ta volt. 1276. Sáros, -ba: n. Sáros 'Scharosch': szh. Sáros 'Sáros' [K6/d: 1799: Sáros; „... rihai víztől sokszor elöntött területen ma igen erős kaszálló vagyon, melyet szekcsői polgárok bérben bírták.. . ma mohácsi méltóságos uradalom maga kaszáltattyja . . . " K8/3, 8/6: ~; r K12: ~; e, 1, sz K12/b, 17, 17/b, Mérn., MoFnT2: ~] S, sz, e. „A Sáros hn. a m. sár 'ingovány, mocsár' fn.­nek az -s képzős származéka." (FNESZ. 450.; 1. még az 1056 sz. nevet!) — Te­rületén Kis-Mohács [1713: Fölk. 50: Klein-Mohatsch BC5: Kis Mohács Ism. 65: Kis-Mohács] néven önálló falu szerepel az 1696-os összeírásokban. Lakói 1526­ban és 1687-ben a város pusztulása után menekültek a szigetre. 1701-ben az árvízveszély miatt visszatelepültek a város déli részére (az 1696-ban összeírt nevek itt tűnnek fel!); de csak 1711-ben, más forrás sz. 1725-ben egyesültek a várossal (And. 145., Ete 2:4., Ism. 65., Varg. 43.). Fölkér (48. sz.) 1713-ban gróf Zinsensdorf Lajosnak adományozzák a 23 házból álló települést. Brand Ede ásatásai nyomán a Földvári-domb (ma: Bács m.) környékére helyezi Kis­Mohácsot (Évk. 134). 1277. Dara-hát [1802: Tjk.: And. 3: 179: Dara Háttya] S, enyhe domborulat, sz, azelőtt magyar lakta tanyákkal. 1278. [Vás.: Csebe] 1279. Sáros-fok: n. Sárosar Krávd 'Scharoscher Graben': szh. Sároski fok 'Saroski kanál' [And. 178:1777: Sártó fok Vás.: Sáros Ér K8/3: Sáros fok Mérn.: Sáros csatorna HidrAtl.: Sáros MoFnT2: Sáros csatorna] Cs, a hasonló nevű dűlő­ben. — Nh. : a Dunától el tudtak jutni a Riháig (1187. sz. név) „csónyikkal". — Nh.: medre mentén menekültek a rihai nádasok közé a török időkben Kis­Mohácsról (1276. sz. név). 1280. Sárosi bekötőút: Országút: n. Strossz 'Straße': szh. Drum Űt, köves út 1949-ből. (EL 331.) 1281. Öreg-Sáros : Sáros, -ban, -bu, -ba: n. Sáros 'Soharosch' in, foun, uff Sáros, Sárosr: szh. Sáros 'Sáros' u Sá­rosu, iz Sárosa, u Sáros, Sárosánin Sárosánká [F2: Sáros .Sz(állás) And. 151, F4, K17, Hnt, Mt4, Btl, Bt2, MoFnT2 : Sáros] Lh, tanyaközpont. — A. sz. a leg­régibb tanyabokor, már a múlt században a magyarság szálláshelye. 1930-ban 231 magyar, 13 német, 16 délszláv élt itt, 1973-ban 183 lakosa volt. 1282. [Vás.: Taros] Talán eürás: Sáros (?) 1283. Sárosi iskola: Iskola: n. Suli 'Schule': szh. Skolá 'Skola' [Mérn.: Sárosi iskola KII: Iskola] É. 1938-ban kezdte meg műkö­dését (EL 331). A tanyák egy része köréje sűrűsödik. 1284. Bót: Sárosi bolt: n. Ksëft 'Geschäft': szh. Dutyán 'Ducan' É, vegyesbolt. 1285. [Mérn.: Paksi tanya] 1286. Tompos, -ba [K12: Tompos lapos; 1 K12/b: Tompos] Mf, S, sz. Nagy része Homorúdé. 1287. [Vás.: Tompos; fok] 1288. Bakó rámpa: n. Bakou Rámpa 'Bako-Rampe': szh. Bakóvá rámpa 'Bakova rampa' Űt, rámpa. 1289. Kubik a Bakó-rámpánál G, fekvéséről. 1290. [Vás.: Kertek és Szállások] 1291. [Vás.: Kis Csóka] 1292. [Vás.: Kertek és Szállások] 1293. [Mérn.: Oswald tanya] Ta volt. 1294. A Lukac-rámpánál a kubik G, fekvéséről. 1295. Lukac-rámpa: Var­ga-rámpa : szh. Lukácová rámpa Lukacova rampa' : szh. Várginá rámpa 'Var­gina rámpa' Űt, rámpa. 1296. [Vás.: Kis Sziget] Megszűnt. 1297. [Vás.: Kis Duna] Megszűnt 1298. [Vás.: Kis Szigetnél levő Szállások] 1299. Csóka, '-ba: Csókás, -ba, -hó: szh. Csóka 'Cavka' [Vás.: Csóka F2: Csóka Sz(állás) 1866: And. 151: Csóka; szállás K16: Csóka szállás] S, sz, k, gy, tanyákkal, régen szál­lásokkal, valószínűleg az itt költő madarakról (And. 52). 1300. Szabó-kocsma: n. Szabo-Vercháusz 'Sabo-Wirtshaus': szh. Szábovjev bircusz 'Sabovjev bircuz' É, kocsma volt, tulajdonosáról. 1301. [K6/d: 1799: Dunaszéle legelő; mohátsiak

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom