Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

diceva kamenara': szh. Kâmënszkâ bánya: szh. Bánya 'Kamenara': c. Bâruni bánya : c. Këbanyâj : mc. Bâruni bânya : rc. Bânyë dë pëtro [Fl : Steingrube Eis. 2:46: Lapisodina 'kőbánya' Kocz: B jele F2: Obere Meren (?) Steinbruch K16: B jele MoFnT2 : Kőbánya] B volt, több kőfejtő, kimerültek. Környékük most Gs, e, kirándulóhely. — Már Györffy említ kőfejtőt és mészpestet Jenő határában (Gyl:260). Az első katonai felmérés négy kőfejtőt tüntet fel Mohács és Szabar között. Ezeket folyamatosan művelték a 18. század elejétől az 1. világháborúig. A századforduló körül Blau Rezső a tulajdonosuk, ill. bérlőjük. (Erd. 101., 407.) 654. Lerk szurduk: Misung szurdok: n. Lerih-Holl 'Lerchhohle': n. Misun-Holl 'Mischunghohle': j. Misung-Lán 'Mischunglehne': szh. Lërkov szurduk 'Lenkov surduk' Hor a Cselei-völgyből a Planinára (651., 648. sz. nevek), volt szőlőtulajdonosokról. Többnyire arról nevezték el, akinek földjénél kezdődött a szurdok. 655. Somber(e)ki út: n. Sombesrgsr Vëk 'Schomberger Weg': szh. Sumbërâcski drum 'Sumberacki drum': szh. Sumbërszki pút 'Sumberski put' [K6/d: 1826: derekút K8/4: Zsomberki út K8/8: Somberki út] Űt, műút Somberek felé. Lehetséges, hogy a rómaiak Csele-völgyi útja erre vezetett. Vö. a 651. sz. névvel! 656. Középmalom gátja: Kanalasmalom árka: n. Pradicsmillkróvd 'Braditschmühlgraben': szh. Brkityevá gáta 'Birkicev gat' Vf szakasza, az azonos nevű malom árka volt. 657. Pallóhid: szh. Tyuprijicá 'Cuprijica' Pallóhid korláttal. — A. sz. a Felső-Kandából ladikkal érkező sokácok ösvénye itt vezetett át a Csele-völgybe, -hegyre (651., 650. sz. nevek). 658. Középsőmalom: Középmalom: Kanalasmalom: Nédlër-malom: Heréb-malom: Héra-malom: n. Herébmill 'Herebmühle': n. Pradicsmill 'Braditschmühle': n. Rmrmíl (a dobokaiak sz.) 'Rohrmühle': n. Podászmíl (a dobokaiak sz.) 'Bodamühle': j. Mittlsztv Mil 'Mittelste Mühle': szh. Brkityevá vodëncâ 'Brkiceva vodenica' : szh. Nëdlërovâ vodënicâ 'Nedlerova vodenica' : mc. Mâskâruno mlinó 'középső malom': rc. Mára da mirzsuk 'a derék (a középső rész!) malma': c. Hérászko ászáv 'Héra-malom': mc. Herászkró mlinó 'ua.': rc. Mïïra dé Héra 'ua.' [F2: Közép Malom K8/6, 12: Középső malom K16: Löffelmühle] Ma volt 1950-ig, ma Lh, fekvéséről (vö. a 639., 33. sz. nevekkel!), korábbi gazdáiról, molnárairól és szerkezetéről. A kanalas malomkerékre a K16 neve utal: n. Löffel 'kanál'. — Nh. : A Heréb család, melynek ősei a múlt sz.-ban a Bácskából telepedtek le, először ezt a malmot vásárolta meg s építtette át. Vö a 639. sz. névvel! 659. [Eis. 2:47: Collis, in quo cumulus Praedium Jenye a Terreno Sabariense distinquens stat. 'Domb, amelyen a Jenye pusztát a szaíbariak földjétől elválasztó határdombocska áll'] 660. Kübányai-fórás: n. Stápruhkvils : j. Stâinbruhkvëlë 'Steinbruchquelle': sah. Râdicsëvo vrëlo 'Radicevo vrelo': szh. VriZó u bányi 'Vrelo u kamenare': c. Bânyëszki kháink 'bányakút': mc. Bânyëszkri forrâsi 'bányaforrás': rc. Izvor dö bânyë 'a bánya forrása' F a Kőbányánál (653. sz. név). 1965 óta itt hét kút épült a város vízellátására. A szerb név egy bányatulajdonosra utal. A rc. izvor szh. átvétel. 661. szh. Pâbulinâ dolina 'Pabulina dolina' Vö, sz, egykori tulajdonosról: 'Pabula'-ék völgye'. 662. [Eis. 2:48/b: Pascuum, in quo usque annum abhinc Mohácsienses oves suas pascebant, et Tuguria sua habebant. 'Legelő, amelyen a mohácsiak szerint azelőtt a jelen évig juhaikat legeltették, és amelyen fészerük ('szállásuk') is volt'] 663. [Eis. 2:48/c: Novissimi Vineae Lantsukiensis in Agros Mohácsienses plantata. 'A lancsukiak legújabb szőlei, amelyeket a mohácsiak szántóira telepítettek'] 664. [Kocz.: Jánya; Lh] Vö a 673. sz. névvel! 665. Vízmű: Szivattyútelep [K20: Szivattyútelep] É, újabb létesítmény a város vízellátására. 666. Nagy szurduk: Dobokai szurduk: Boda szurduk: Duboki szurduk: n. Tíf Holl 'Tiefe Hohle': n. Tuvokz(r)