Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
tő: n. Khirihouf 'Kirchhof: n. Fríthouf 'Friedhof: j. Kâtolisa Tima: j. KhátólisdT Ëvinter 'Katolischer Friedhof: szh. Mâgyârszko gróblye 'Madarsko groblje': szh. Groblye 'Groblje': c. Kâtolikosso murmuuci 'katolikus temető': c. Murmunci: mc. Kâtolikosno grobi 'katolikus temető': mc. Gróbi: rc. Murmunc dö papiste 'katolikus temető' [K8/4: Kath. Temető K8,8: Temető K9: Kat. Friedhof K12: Mohács r(ómai) /c(atolikus) község; Te Mtl: Róm. K. Temető Mt2: Rom. k. temető] Te 1848—49 óta; régen a római katolikusok részére, ma köztemető is. A szerbek 'magyar temető'-nek mondják, ellentétben az övékkel (90. sz. név). — A. sz. 1938-ban megépítették a ravatalozót. 472. Eszéki ut: n. Ëszëkar Strossz 'Esseger Straße': j. Eszéker Lántszvek 'Esseger Landsweg': szh. Oszijëcski pút: szh. Oszicski pút 'Osjecki put': c. Ëszëkëszko báró drom: mc. Eszékikó drom: rc. Ëszëkuluj drikk 'eszéki országút' [1893: Eszéki országút 1904: Eszéki ország ut 1926: Eszéki ország út 1946, 1970: Eszéki országút 1965, 1975: Eszéki út] U, az Eszék felé vezető országút (694. sz. név) elején. A nem magyar nyelvű és a hivatalos változatok is erre utalnak. Egy része 1938 után épült be. 473. Petőfi utca [1865, 1874: Jakab u 1893—1975: Petőfi u] U. A 19. század első felében épült be, főleg kispolgárok lakták. (Erd. 290.) 474. Rókus óvoda: c. Rokusëszki ovodá: mc. Rokusiki ovodá: rc. Ovodë dé Rókus 'ua.' [Évk. 59.: ííí. számú Óvoda Mt2: óvoda Hiv.: Rókus utcai Óvoda] É, az utcáról és rendeltetéséről. 1912-ben alapították. Az 1. világháború alatt is működött kisebb megszakításokkal. Vö. a 284., 500. sz. nevekkel! (Évk. 59., Ete. 2:13.) — Az 1920-ais években itt népművelési előadásokat tartottak munkásoknak. 475. Kölesei utca [1865, 1874: István u 1893: Kölcsey u 1903, 1926: Kölesei u 1946—1975: Kölcsey u] U. 476. Rákóci utca [1855: Wendelin Gasse 1865, 1874: Vendel u 1893: Rákóczy u 1904—1975: Rákóczi u] U. — A. sz. lehetséges, hogy az állatok patrónusáról kapta nevét, mivel a Vásártérről (403. sz. név) nyílt. — A 19. sz. első felében épült be; vonalvezetése a Perényi u-ból (319. sz. név) induló egykorú árokhoz igazodott. (Erd. 290., 306., vö. Eis. 1.) Főleg kispolgárok lakták. — A. sz. 1945 előtt csaknem minden sarkán híres kocsma állt (465., 466., 496. sz. nevek). Összekötő utca volt a városközpont és az „ajbéliek" (518. sz. név) közt. 477. öregek napközije É. 1960 óta öregek napközi otthona. Korábban: Polgárok olvasóköre: Polgári olvasókör : Magyar kör: Katolikus kör: j. Birgzlaha. Lezdzál 'Bürgerlicher Lesesaal': szh. Mágyárszki kér 'Madarski krug': szh. Mágyárszká csitâonicâ 'Madarska citaonica': szh. Kâtolicskâ csitâonicâ 'Katolicka cifaonica' [Évk. 82: Mohácsi Polgárok Olvasóköre] 1894-ben alakult a gazdaközönség részére (Évk. 82.), 1948 k. zárták be. A nevek arra utalnak, hogy a magyar katolikus negyedben működött. Lásd még a 138., 165., 255. sz. neveket! 478. Finánclaktanya: Fináncok: n. Finánckhászean 'Finanzkaserne': j. Fináncnhousz 'Finanzhaus': j. Finânckâncëlaj 'Finanzkanzlei': szh. Finânckâ kaszárnya' Finansij ska kasarna': c, mc. Finânckâ szárny a: mc. F'inânciszkeri kaszárnya: rc. Këszârnyë dö finánc 'ua.' [Évk. 69.: Pénzügyőrség] É 1911-ből. Az intézmény felállításának idejéről nincs pontos adat, 1856-ban már működött. Korábban a Sóhivatal, Gólya utcai saroképület, Püspök-kastély (235., 240., 241. sz. nevek) nyújtott otthont a pénzügyőröknek. (Évk. 69., Tih. 21.) 479. Bajszi-kocsma: c. Bájszi kircsima: mc. Bájszi birtó: rc. Krismâ dö Bajszi É volt. Az 1965-ös árvíz után lebontották. — A. sz. 1809-től volt itt italmérés. Főként hajósok, halászok, napszámos cigányok látogatták. 1832 és 1857 között a pécsi szenet hozó fuvarosok itt pihentek meg, mialatt lovaik kibéklyózva legeltek a kertek alatt. 1857-től az új tulajdonos, az öreg Izsák szavajárása ("Në bojszë!" 'Ne félj!') nyomán népetimológiával Bajszi-kocsma lett. 480. Réj: Uj magyar réj: Magyar réj:
