Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

bonatárházo 'ua.': rc. Kasza da gabona 'a gabona háza' [Hiv.: Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalat NOSTRA gabonatárháza K20: GABONAFORG. Hiv.: Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat körzeti üzeme Mohács] Tel, üzem. 1943—48 közt építette a FUTURA, azóta többször bővítették (Erd. 448.); 1978— 81-ig új, modern malommal. A latin cégérnév: NOSTRA jelentése: 'mienk'. 81. Nosztra-kikötő É, a Malomüzem saját kikötője, rakodója, vasúti sínnel. 82. Sze­nesök: Széntelep: Mekszikó: Mekszikó asó: n. Khoulasívsr 'Kohlenschieber': n. Mékszikou 'Mexiko': j. Kalnplácc 'Kohlenplatz': szh. Gárávási 'Garavasi': c, mc, rc: Mekszikó 'Mexiko' [Stat. 1930: Budai országút (gyártelep) K20: Telep Hiv.: Budapesti országút] Lakótelep, az egykori szénrakodók egyik telepe. L. még a 72., 95., 112. sz. neveket! A gúnynév elszigeteltségükre, szabadosabb élet­módjukra utal, a német és szerb elnevezések 'széntolók', 'kormosok' régebbi foglalkozásukra. 1930-ban itt 175 magyar, 13 német anyanyelvű élt. Egy részük 1945 után a Szigetre ment „telepesnek", helyüket cigány bevándorlók foglalták el. A telep megszüntetése folyamatban varn. 83. A szenesökné a köröszt: A Je­nyei ut sarkáná a köröszt: n. m Kráic pái Mékszikou 'das Kreuz bei Mexiko': szh. Krst nad gróblyém 'Krst nad grobljem': szh. Krízs kod gárávásá 'Kriz kod garavaàa' Ke, fekvéséről. Vö. a 612. sz. névvel! A szerbek temetőjükhöz (90. sz. név) viszonyítják. A múlt században emelték, 1973-ban fölújították. 84. Szék­gyár új telepe: Bútorgyár [K20: Bútorgyár] Gyár 1976-tól. 85. Blau mészége­tője É volt. — A. sz. egy Blau nevű lánycsóki zsidó üzemeltette, kb. az 1. világ­háborúig. 86. Mészégető [Mtl, 2: Mészgyár] Tel volt, valószínűleg Bálint Miksa alapította a századforduló körül. Cementárukat (lap, cső) is készített, sőt híd­építést vállalt (Erd. 410.). 1948-ig működtették, későbbi tulajdonosai. Jelenleg a Tartósító (89. sz. név) foglalja el helyének egy részét. 87. Uj vásártér: n. Nái Moárkplácc 'Neuer Marktplatz': szh. Novo vâsàristyë 'Novo vasariäte': c. Nëvi vásártéré 'ua.': c. Fóró 'vásár': mc. Névo vásártéré 'új vásártér': rc. Türgu nó 'ua.': rc. Trgé 'vásártér' [K20: Vásártér] Vásártér. 1963-ban helyezték ide a Pécsi útról (149. sz. név. Erd. 282.). 88. Bérögi Gyura mészégetője : Mózér mész­égetője: n. Mouzar-Khálihóuva 'Moser-Kalkofen' É volt, tulajdonosairól. — A. sz. 1938—48-ig működött. 89. Savanyitó: Tartósító üzem: Tartósító [Erd. 167.: Baranya m. Szövetkezeti Váll. Tartósító Üzeme K20: Tartósító üzem] Tel, üzem. Elődje a helyi FMSZ által 1954-ben létrehozott savanyító részleg volt. — 1923—36-ig: Sajtgyár: n. Khëznarâi 'Käserei': j. Këszfabrëk 'Käsefabrik': szh. Mlëkârâ 'Mlekara': szh. Piokovity 'Piokovic': c. Thudëszko khêr 'tejház': c. Sâjtoszki gyára 'sajtgyár': mc. Sajtgyárá: rc. Fábriká dö lâpcsë: rc. Gyár dö làpcsë 'tejgyár' [Erd. 437: Terra Tejtermékipari Rt tejfeldolgozója] Tejfeldol­gozóként indult 100 munkással, külföldi szakemberek bevonásával (Erd. 435.). A latin Terra cégnév 'föld'-et jelent, a szh. név a későbbi sertésfelvásárló telep tulajdonosát idézi. A c. thud 'tej' valószínűleg óiráni jövevényszó. 90. Rácte­mető: Görögkeleti temető: Szerb temető: n. Rácisa Fríthouf 'Raizischer Fried­hof: j. Szerbisa Tima 'Serbischer Friedhof: szh. Gróblye: szh. Szprszko grób­lye 'Srpsko groblje': szh. Rácko gróblye 'Racko groblje': c. Sziribicko mur­munci: mc. Szérpszko grobi: rc. Murmunc dö Szürp 'szerb temető' [Eis2: Te jele K8/8: G.n.e. Temető K9: Griechisch er) Friedhof K12: Mohács görög n.e. község Mtl: G.K temető Mt2: G.k. temető Dob. 145: Szerb temető Dob. 1947: Görögkeleti temető] Te. Még ma is a görögkeleti vallású szerbek és régebben görögök temetője. — A héber-jiddisben a time: térné: tómé: tómé: turné vál­tozatok eredeti jelentése: 'tisztátalan, kerülendő'. Elsősorban a nem izraelita temetőket illették ezzel a szóval. A mc. grobi a szh. groblje átvétele. — 1945

Next

/
Oldalképek
Tartalom