Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
22 1. HOMORÚD Homorúd, -on, -ru, -ra, -i [K8/a, K16: Homoród; r K8/c, F4: Homorod; r K8/b, K9, 12: Homorúd; 1 sz F2, And: ~; szállás a Szigetben Hnt, 1926, 1944: Homoród Hnt 1967, Bt, MoFnT2: Homorúd] — T: 4481 ha/7787 kh — L: 1430. 1930-ban Homorúdon 582 magyar anyanyelvű élt; 31 fő németnek, 29 fő horvátnak vallotta magát. Főleg Balázsszállás, Külső-Riha, Űjfok és Lög volt magyar többségű település. Belső-Rihát és Csebét jobbára németek lakták. A Hnt. 1973 szerint Homorúd központi belterületén 1062 fő élt. 1973-ban jelentős lakott helyei: Barátokméhese (50 fő), Boóg (50 fő), Riha (117 fő). Kisebb tanyabokrai: Alsólög (44 fő), Balázsszállás (9 fő), Csebe (43 fő), Erdészházak és gátőrház (11 fő), Kutas (5 fő), Riha külső tanyák (11 fő) és Újfok (28 fő). — P. sz. a névben a "homor út, görbületes" [hely] jelentés keresendő. — A. sz. a falu a Duna régi árterén kialakult karélyos emelkedésre (hátra) épült, és ennek belső része mélyebb, homorú. — A Szigetet többször elöntötte az árvíz (legutóbb 1956 tavaszán). Valószínű, hogy az árvízkárokra utal ez a Fcs.: Nyomorúd, Nyomorútt. — A K8, 9 szerint a Sziget nagyobbik része Mohácshoz tartozott [K8/a, K8/b: Mohácsi sziget MoFnTl, 2, Bt: Mohácsi-sziget] A szigeti tanyák általában tulajdonosaikról kapták nevüket. Ezt az egyes tanyanevek után már nem említjük meg. Homorúd [1926: Hnt. 198 Mohács alatt]. Etimológiailag azonos Homoród-dal. 1952-ben lett annak a községnek a neve, amelyet Kölked és Mohács határrészeiből alakítottak. (Pais: MNy. 14:68; Hnt. 1967. 713). — A Homoród és Homorúd névalak a m. homorú homoró mn. -d képzős származéka. (FNESZ. 279, 280.). 1. Dévérösi dűlőút Út. A Dévéres nevű határrész felé vezet. 2. Sállai utca [~] U. 3. Alsó-lögi dülőut Üt. Alsó-Lög felé vezet. 4. Gépállomás: Gépjavíttó ["Dunavölgye" Mg. Tsz. gépjavító üzeme] Tel. 1950-ben kezdték építeni. Gépállomás volt; jelenleg gépjavító üzem. 5. Hangár [Gépállomás, Nagy szerelőcsarnok] É. 1965-ig mezőgazdasági nagygépek tároló helye volt; 1966-tól szerelőcsarnok. 6. Lakatosüzem [~, Gépállomás] É. 7. Motorszerelő [~ és Forgácsoló-üzem] É. 8. Borbéj átjáró Köz, átjáró. Borbély Mihály házánál kezdődik. 9. Kossut utca [Kossuth u] U. 10. Fekete-tó Tó. 11. Kis szerelő [Gépállomás, Ipari részleg] Tel. Forgószékek vasalkatrészeit és gabonaszárítókat gyártanak itt. 12. Belső ut [Üzemi belső ut] Üt a gépállomás területén. 13. Gépállomás; Irodaépület É. A gépállomás irodája volt. 14. Torony [Üzemi Víztorony] A gépállomás területén. 15. Kövesut: Küvesut: Mohácsi ut [Mohácsi bekötőút] Üt. 1937-ben épült. A Riha-tavon átvezető szakasza a mély iszapba sülyedt, ezért a töltést meg kellett erősíteni. 16. Szabadság utca [~] U. 17. Gázcseretelep [~] Tel. 18. Mázsaház [~] É. 19. Joka őrház [Homorudi csatornaőrház] É. A Joka melléknevű Illoskity József gátőr lakott benne. 20. Szántódi ut [Hercegszántói út] Üt. Hercegszántó felé vezet. 21. Maksza-tanya : Maksza-ház: Maksza-ház É. Aladzsics István tulaj doha. A népi építészet érdekes emléke. Jellegzetes szigeti tanyaépület sövényfallal, nádtetővel. 1979-ben védetté nyilvánították. 22. Varróüzem [Iroda és Varróüzem] É. A helyi tsz tulajdona; kis üzem. 23. Lovrity köz Köz. Lovrity Antal házánál kezdődik. 24. Pásti-tanya: Pásti Julis tanyája [Pásti Júlia műemlékháza] É, népi építészeti műemlék. 1876 előtt épült egy mesterséges dombra. Az 1956-os árvíz idején is épen maradt sövényház. 25. Vörösmarti utca [Vörösmarty u] 26. Árpád utca [~] U. 27. Ságvári utca [~] U. 28. Gépszín: Gabonaszin É. A helyi tsz tulajdona. 29. Harmadik kerületi iroda: Iroda [III. kerületi iroda] É. A helyi tsz III. kerületi üzemegységének központja. 30. Magtár É. Rendeltetéséről. 31. Műhej: Vágóhíd É. Kettős rendeltetésű. 32. Áfész-telep: Fölvásárló: Raktár [ÁFÉSZ Felvásárló és Árurak-
