Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

220. SZAJK Szajk, -on, -ru, -ra, -i: n. Szájgai: n. Szàjg: n. Szâjk, in, fon, auf Szâjga, szájgsr [BCl: Saik K2: Szajka BC5, 6, SchQl, 2, 4, 5, Kl, K8/a, K8/b, K9, P: Szaik K9: Dorf Szaik ungarisch Szaika BC8, SchQ3, 6—9, Hnt, Bt, MoFnT2: Szajk] — T: 1149 ha/1997 kh — L: 896. A török hódoltság végén magyarok és tótok (= délszlávok) éltek itt. A felszabadító háborúk idején elnéptelenedett. Valószínűleg 1710 körül kezdett ismét benépesedni. Első lakói ekkor Boszniából érkező kat. délszlávok, majd magyarok voltak. 1715— 1720 között kezdődött a németek bevándorlása. 1733—1752 között a falu délszláv és magyar lakossága elköltözött. A múlt század közepétől ismét élt itt néhány nem német nyelvű család. 1930-ban 36 magyar, 846 német, 1 horvát és 2 sokác lakosa volt; 1970-ben 332 magyar, 563 német és 4 délszláv lakta. — P. sz. „Hajdanában, amikor még görög egyesült hitűek lakták, Szajkának hivták... Eme falu neve a Szajkó madártól [származik]. [Ez volt az az] első madár, amelyet a legelső gyarmatosok ide költözések alkalmával egy gesztenyefán ülni láttak... [a falu] legrégibb pecsétjén egy fa van, mellyen a Szajkó ül. — A falu lakosai eredetileg g. n. e. hitűek voltak, kik földjeiket Maria Therezia idejében Bajorországból ide vándorlóit Róm. Kath. hitű német ajkú [jelenlegi lakosainak] eladvák, ismét Mohácsra költöztek, hol maiglan is Szajcsáni név alatt ismeretesek. — A községnek 2 utczája van, melyeket egy kis völgy egymástul elválaszt". — Fcs.: A bólyiakra ezt mondják a szajkiak: potyáner, pojáner, a babarciakra: kriszknédl, a nagynyárádi lakosokra: hanzlere. A szűriek ki akarták kalapálni a borotvát, a bikát meg szerették volna felhúzni a toronyba legelni. Szajk [1220 k./1323/1403: Zeyk: Györffy 1:380.]. Talán szláv eredetű; vö. szín. Sojek hn.; illetőleg cseh Svojek hn. (FNESZ. 591.). I. Viharsarok: n. Sárfek 'Scharfeck' Fr. — A. sz. perlekedős és "kikapós" asszonyok lakták. 2. Pincesor: n. Kël&râj 'Kellerreihe': n. Ti Tál 'Tal' U, Fr és Vö. Pincesor van itt. 3. Uj sor: Adi utca: n. Nâjgâsz® 'Neugasse' [Ady Endre u] U. Űj Fr. 4. Kosut utca: n. Trájfáltihkájtkászd 'Dreifaltigkeitgasse': n. Vircháuszkászd 'Wirtshausgasse' [Kossuth Lajos u] U. Az ott álló szentháromság szoborról és a kocsmáról kapta népi nevét. 5. Templom utca: n. Kirichekászz 'Kirchegasse' [Petőfi u] U. 6. Templom: n. Kiriché 'Kirche' [Tk2: Templom] Rk. templom. 7. Szentháromság-szobor: n. Drájfáltichkájt 'Dreifaltigkeit' Szo. 8. Pécsi ut: Mohácsi ut: Országút: n. Mohácsán- Véh 'Mohácser Weg': n. Fünfkirchnar Véh 'Fünfkirchner Weg' Űt. Pécs és Mohács felé vezet. 9. Református temető K12: ~] Te. A református vallásúak temetője. 10. Katolikus temető: n. Kerichóf 'Kirchhof [K8: Temető; Te K8: Temető körül; 1 K12: Katolikus temető] Te. A katolikusok temetője. II. [K2: Pascuum, Pascuatio; 1] 12. n. Aldjung 'Altjung' [Tk3, K12: Altjung; sző, sz] D, sző. Korábban e volt. A n. alte Jungfer 'vénkisasszony' alapján a név a hely egykori tulajdonosára utalhat. 13. Képoszlop: n. Pildstok 'Bildstock' Faragott ún. képoszlop és környéke. Régen itt "áldotta meg a pap a határt Szent György és Szent Márk napján. 14. Fehér-hegy : n. Vájszberg 'Weisberg' [Tk3, K12: Weisberg; sző, sz] H, sző, sz. Fehér (meszes) talajáról. Korábban 1 volt. Az innen hozott földdel "mosták fel" régen a szobákat Szajkón. 15. Juk-kert: n. Lochkoátd 'Lochgarten' [Tk3, K12: Lochgarten; sző, sz] D, sző, k és pincék. 20—25 holdnyi terület, benne lyukszerű bemélyedés van. 16. n. Hútvád 'Hutweide' [K8: Legelő; 1 MoFnT2: Nádas] Ds, Vö, 1, sz. 17. [K8: Uradalmi birtok; 1] 18. Hegy: Szöllőhögy: n. Gëbirg 'Gebirg' [K9: Weingartenberg; sző Tk3: Szajker Weingebirg; sző Tk5: Szőlőhegy; sző K12, Tk7, 8: Szőlőhegy, Weingeberg, Weingebirg ; sző] D, sző. Régóta szőlőhegy. — A. sz. itt kb. 3 ezer cseresznyefa volt. Kár, hogy a fákat kivágták. 19. n. Pildstok 'Bildstock' Képosz-