Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
.—> K17 —. 1963 = A kataszt. színes térkép 10 000-es fénymásolata — Btl : 1970 — Hnt: 1973 — Bt2: 1977 — MoFnT2: 1978 — R. J. =Ravasz János : A 700 éves Szederkény. Pécs, 1973. — B. J.. = Balatinácz Jeromos: Kátoly és környéke. Pécs, 1974, 25—26, 40. Gyűjtötte: dr. Hoffmann Ottó főisk. docens — Adatközlők: Fűrész Károlyné Friesz Éva 80, Hoffmann Ádám 87, Hoff... mann Ferenc 67, Hoffmann-né Baumholzer Katalin 78, Hoffmann Gyutáhé Blickling Teréz 78, Kéméndi György 62, Kéméndiné Kresz Anna 77, Petri György 48, Regős Gyula 61, Regősné Wagner Anna 59, Reil Károly 58, Rideg József 60, Rónainé Kéméndi Katalin 58, Schleicher József 48, Uzsoki ^Miklós 75, Varga Géza 72, Varga Gézáné 68, Wagner Ádám 57, Wagner József 80, Wagnerné Batjmholzer Anna 73 é. • ! • •• 215. MONYORÓD : . , : ' ' ' • : •• • : . ; Monyoród, -on, -ru, -ra, -i: n. Munyorout 'Munerod', in, foun, áf Munyorput, Munyoréd(n)d : .szh. Minyorod, u Minyorodu, iz Minyorodâ, u Minyorod, minyorodszki [BC1: Magyarod, Monyard <!) BC5: Monyoród BC6, 8, SchQl—9: Monyoród K2: Monyoród, Monyoród Kocz.: Monyorósd K8: Monyoród K9, 12,; 16, P, F4, Hnt, Bt, MoFnT2: Monyoród] — T: 705 ha/1225 kh — L:, 313. A török hódoltság alatt is folyamatosan lakott falu volt. A hódoltság végére magyar lakói mellé horvát és sokác telepesek költöztek. A falu népessége délszlávvá alakult. A 18. sz. első harmadában kezdődött a németek betelepedése. A múlt század közepére már 50% fölé emelkedett számuk. 1930-ban 20 magyar, 417 német, 4 horvát és. 124 sokác anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 83 magyar, 125 német és 108 délszláv élt itt. — A község neve az idősebb horvát ajkúak szerint a vinorod 'bortermés' szóból, alakult: — P. sz. „Elejénte illyr lakosokból állott, kik Boszniából vándoroltak he. de most már felénél több német lakja. Elnevezése valószínűleg a sok mogyorótól, mely hajdan itt termett". — Fcs.: A kétnyelvű német ajkúak, de a felvidékiek is Nyomorodnak mondják a falut, célozva elszigeteltségére, kis területére. — „Das goldene Monyoród" 'az aranyos Monyoród' — emlegették némi gúnnyal a régi máriakéméndiek, a monyoródiak viszont büszke önérzettel. — A horvát rigmusból nosztalgia csendül ki: Minyorodszká tri tyuprijë / Livë sztráne szrcë bigë / 'Monyoródi három híd. / Balra feldobog a szív.' — A községet 1945-ig kétharmad részben német, egyharmad részben horvát ajkúak lakták. A részben kitelepített németség helyébe magyarok érkeztek, egy részük a Felvidékről. A nyelvjárási különbségek lassan itt is kiegyenlítődnek. A németek a rajnai-frank nyelvjárás fuldai változatát beszélik. A hivatalos dűlőnevek német, horvát, kisebb részben magyar nyelvűek. E neveket a két nemzetiség táj nyelvén, a magyarság fordításban vagy némileg módosított formában használja. A hivatalos utcanevek 1950-ben keletkeztek. Jobbára csak a magyarok beszédében fordulnak elő. Monyoród [1394: Monorod: ZichyOkm. 4:551], Etimológiailag azonos a Mogyoród hn.-vel vagyis a m. mogyoró < R. monyoró növénynévnek -d képzős származéka. Tkp. jelentése 'mogyoróbokrokkal benőtt hely' (FNESZ. 428, 432.). 1. Felső-nagyhid: n. Hënar Prëka 'Hintere Brücke': szh. Gornyá tyuprijá 'felső híd' Híd, kőhíd. 2. Kosut utca: n. Hënarëk 'Hinterecke': szh. Sztrázsnyi kráj 'hátsó rész' [Kossuth Lajos u] U, Fr. Német és horvát nevét fekvéséről kapta. 3. Mpnyoródi-patak: Patak: n. Króva 'Graben': szh. Járák 'árok' [MoFnT2: Monyoródi-patak] Vf. 4. Felső-kishid: n. Pái Németsz iva da Prefea 'Bei Némets über die Brücke': szh. Gornyá tyupricá 'felső hidacska' Híd, a falu felső részén Németek háza előtt. 5. Alsó-kishid : n. Páin Kálmán iva da Prëka 'Beim Kaiman über die Brücke': szh. Tyupricá 'hidacska' Híd, lejjebb a faluközpont felé, Hengl Kálmán háza előtt. 6. Petőfi utca: n. Ëvarëk 'Oberecke':
