Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
értelmezését lásd: Véménd 90, Szederkény 283, Székelyszabar 32! 373. Gyümölcsös, -be: n. Oupsztkoáta: n. Oupsztkoâtn 'Obstgarten' Os, mlen. A tsz.gyümölcsöse az 1950-es évekből; munkaerőhiány miatt tönkrement. Azelőtt sző, sz. 374, n. Khëlaperih 'Kellerberg' [Kl 6: Keller berg F4: öreg hegy MoFnT2: öreghegy] H, Fs, Os, sz, e, pincesor, azelőtt sző is, ezért 'pincehegy'. 375. Jumëtal: n. Jum&tól 'Junger Tal(?)' [K12: Junge Weingärten; sző] Os, sz, azelőtt sző is. A név értelmezése több problémát vet föl: A német szájhagyomány csak 'Jammertal'-ként ('siralomvölgy') értelmezi, s török csatározások emlékét fűzi hozzá. — Reuter Camillo sz. a német helynév a megelőző rác lakosság jama 'gödör, völgy' helynevében keresendő, egy Jamaertál (népetimológiás) alakon keresztül (MNy. 58:237). — Ha ez igaz lenne, a szomszédos monyoródi dűlő (lásd ott: 20. sz!) bizonyára megőrizte volna ezt a nevet; így valószínűbb, hogy a n. 'jung,-er' tájnyelvi változata. Ezt látszik megerősíteni a kataszteri dűlőnév, mely 'fiatal szőlőskertek'-et idéz, valamint más községek hasonló nevei {pl. Szederkény 282—285, 289, Himesháza 212). 376. n. Khollkróvaprinnjia 'Kohlgrabenbrünn T lein': n. Khollkrómkveln 'Kohlgrabenquelle': n. Krápináprinnjia 'Grabinabrünnlein' [F4: F jele] F, az azonos nevű dűlő erdejében, ill. az olaszi dűlő közelében (391. sz. név). Vize szenes-kénes ízű. — A. sz. a dűlőnek 4—5 időszakos forrása is volt. 377. n. Khoullkróv&váld : n. Khollkrómvald 'Kohlgrabenwáld' Vö, Os, e, az ugyanilyen nevű dűlő (391. sz. név) része. A község legnagyobb erdeje volt. 378. n. Khoullkróvsvíza: n. Khollkrómvízn 'Kohlgrabenwiesen' Mf, e, azelőtt többnyire vizenyős rét, az ugyanilyen nevű dűlőben. 37S. Khúullkróvavíza-Prinnjia : n. Khollkrómvízn-Kveln 'Kohlgrabenwiesen-B.rünnlein, ~-Quelle' F volt, a hasonló nevű réten. 380. n. Khoullkróvaveg 'Kohlgrabéhweg' Űt az azonos nevű dűlőben. 381. Susztermalom: n. Susztamíltála 'Schustermühlteile': n. MíZíál 'Mühlteile' [K12:.Schustermühltheile, Schusztermühltheile; sz, r] Os, S, sz, azelőtt r is, a hasonló nevű malomról {358. sz. név). 382. n. Rácavíz&veg 'Raizen wiesenweg' Űt. Az azonos nevű dűlő (342. sz. név) szántóihoz vezetett. 383. n. Kroussz Vídapám:; n. Krouz Váidnpám 'Großer Weidebaum' Fa, óriás fűz volt, többszáz éves. Az 1950-esévekben kivágták. 384. n. Khírú 'Kühruhe' S, r, fűzfákkal. Régebben a sarjúszéna elhordása után delelő, 'tehenek pihenője', a 'nagy fűzfa' szomszédságában. 385. [K8: Kleeländer (Rétpótlék); r] 386. n. Húdvát 'Hutweide' Os, Men, sz, e, azelőtt sző is. A régmúltban 'legelő'. A falutól a pincesorba vezető szurdokig (387. sz. név) terjed. 387. Szurdok: n. Khe&lrájahóul 'Kellerreihehohle': n. Munyoréda Vëk: n. Munyoróuda Vëg 'Muneroder Weg' Hor, fő dűlőút a pincesorok (389, 446. sz. nevek) és Monyoród felé. Helyenként igen meredek. 388. Váidinapruna 'Weidingerbrunnen' Kút, a Nagy-pincesor egyetlen kútja; volt gazdájáról. 389. Nagypincesor: n. Lána Khelatrájg 'Lange Kellerreihe': n. Kroussz Khélarája 'Große Kellerreihe' Pincesor, 2 km hosszú. Az összefüggő, utcaszerű, messziről látható pincék sora a régi kéméndiek büszkesége. A 347. sz.-mal jelölt kereszttől a Margarétáig (467. sz. név) húzódott. A múlt század utolsó negyedében épültek a kőalapozású présházak és a 30—40 m hosszú, terméskővel, téglával kiboltozott pincék. A határ jelentős hányada akkor szőlőterület volt (még 1945-ben is harmad-negyed része). A híres borokat vonaton Ausztriába szállították. Bécsben egykor önálló kéméndi borkimérés volt. 1885—90-ben a filoxera letarolta a szőlőket. Az 1936. évi rekordterméskor kereslet és hordó híján tízezer litereket folyattak le a hegyoldalon. Az évi átlagtermés 18—25 ezer hl közt ingadozott az 1930-as években. — A pincesor jelentős részét 1945 óta lebontották. 390. Pincesor-dűlő Fs, Os, sz, azelőtt többnyire sző, a pincesorról. Ide tartozik: 375, 406. 391. n. Khoulkróva: n. Khóulkróm 'Kohlgraben' [K8, 12: Kohlgraben;
