Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

mete lakott itt, ezért 'remetelyuk'. A plébánia halotti anyakönyvében (1878ban) csakugyan be van jegyezve egy Einsiedler "foglalkozású" egyén neve. — A. sz. az 1. világháború éveiben is volt lakója a barlangnak. A faluba járt kéregetni. A régmúltban rablóbanda is tanyázott itt. — A 30-as években még fainőtt is felállhatott a barlangban, azóta az esőzés feltöltötte iszapréteggel. A barlangból három, kb. méternyi átmérőjű alagút nyílt a hegy belsejébe, néhány méter után elkeskenyedett, ill. eltűnt. A helybeliek rókalyukaknak tartották; de azt is említették, hogy a régi vár belsejébe vezetnek. Mindmáig titokzatosság lengi körül a nyílásokat. 255. n. Lipszamíl 'Lipsenmühle' [K12; Tur.: Lipsenmühle P: Lipsze Mühl Kl6: Lipsemühle, Lipsonmühle(?) F4: Lipsen malom] Ma volt, föltehetően egykori tulajdonosáról. Az 50-es évek közepén lebontották. 256. n. Hánzamílpréka : n. Hánzamílprukn 'Hansemühlbrücke' [Tur., F4: híd jele] Híd, kőhíd a hasonló nevű malom irányában. 257. Pap-réti-híd : n. Phâfavizaprëka: n. Pfafnvíznprukn 'Pfaffenwiesenbrücke' Híd a hasonló nevű réten (231. sz. név). 258. n. Lipszarmílpréka : n. Lipszzmílprukn 'Lipsenmühlbrücke' [Tur., F4: híd jele] Híd, kőhíd a hasonló nevű malom árkán. 259. Viktori-tanya: n. as Khiszte 'Kists' É és környékének új keletű neve, tulajdonosáról, Kari Viktóriáról, ül. háznevükről. Az 1960-as években lebontották. 260. Téglagyár : Téglaégető: n. 'n Jút száin Cíhloufa 'Dem Jude sein Ziegelofen': n. Cíhloufa: n. Cíhlóufn 'Ziegelofen' [F4: Té. jele] Téglaégető és lakás volt. Az új típusú égető az 1910-es években, a ház az 1. világháború után épült. 1945 előtt Bor József bérelte Stark Miksa pécsváradi zsidótól, ezért 'a zsidó téglaégetője". Az 50-es években lebontották. — Valószínűleg itt működött az a téglaégető, melyet az uradalom ajándékozott a plébániának, hogy olcsó téglával és cseréppel — a zarándokló tömegek kívánságára — kegytemplomot (271. sz. név) építhessenek az akkori Mária-kápolnához (Wallf. 8—9.). 261. n. Hékatála 'Heokenteile' S, sz. A név egykori cserjést jelez. 262. n. Métlfélt: n. Mitlféld [K8: Mütlfeld; sz KI2, P: Mittelfeld; sz] S, Os, sz, e, nagyjából a határ közepén, ezért 'középső föld'. Ide tartozik: 238, 329, 250, 261, 275—278, 288. 263. Eperfás út: n. Máulpeaálé 'Maulbeerenallee': n. Mêtfëldvëk: n. Mitlféldvég 'Mittelfeldweg' Ût. A K-i határrészt átszelő, azelőtt eperfasortól kísért fő dűlőút Maráza, ül. Liptód felé. Korábban állatterelő út is. A magyar név új keletű, a német az út menti legfontosabb, 'középső' dűlőre uta. — Nh.: Régebben a selyemhernyótenyésztők főleg innen hordták zsákszámra az eperfalevelet. 264. [K8: Lange-Hőhe; sz] 265. n. Khátéla Pillstoukk: n. Khátoula Piltstoukk 'Katoler Bildstock' [K16, Tur., F4: képoszlop jele] Képoszlop a hasonló nevű dűlőben. — A. sz. négy kép volt rajta. 266. Csárda, '-ra: n. Ásiht 'Einschicht(?), Einsamkeit': n. Csárda 'Tscharda' [K12: Csárda K16, Tur., Hnt, Bt2, MoFnT2 : Csárda; Lh] Fr, a volt Csárda (268. sz. név) közelében épült külterületi házak gyűjtőneve. Az első német név arra utal, hogy a faluhoz képest 'magányos, elhagyott hely'-nek tartották, az itt lakókat n. Ásihtar — 'Einschichter'-nek mondták. 1973-ban 13 személy lakott itt. Ide tartozott: 249, 255, 259, 260, 267—274. 267. n. MoáípZácc: n. Moárkplácc 'Marktplatz Os, sz. 1945-ig 'vásártér' a Kegytemplomba (271. sz. név) zarándoklók részére. Mivel a közeli s távoli falvakból különböző napokban érkeztek, kisebb vásárok gyakran voltak. Áldozócsütörtök (búcsúvásár) és Nagyboldogasszony (a templom búcsúja) volt a nagy vásárok napja. Ilyenkor 15—20 falu népe gyűlt össze. A vásárokon állatokon kívül mindenfélét árusítottak (pl. cukorkát, déligyümölcsöt, dinnyét, ruházati cikkeket, edényt, szerszámot, órát, ékszert). — A vásártérről Mária Terézia utasítására — gróf Balassa Pál Pozsonyban 1770. május 17-én keltezett 2185. sz. leirata intézkedett: Eszerint a templomkertben meg kell szüntetni a vásárt, s az uradalom