Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
grundgraben' [K18: Ratzenbach, Katzen Bach (nyomdahiba?) Tur.: Ratzenbach F4: Rácz patak Hidr.AtL: Patkányos-árok MoFnT2: Patkány os-patak] Vf. A magyar név valószínűleg rossz értelmezés és fordítás következménye. A német tájnyelvi kiejtés világos különbséget tesz patkány- (n. Rátarnáusz 'Ratte, Rattenmaus'), görény (n. Race 'Ratz, Iltis') és rác (n. Rác, 'Raize, Raitze') közt. A népi német név a dűlőhöz (240. sz. név) kötődik, a hivatalos nevek azonban bizonyára a rácokra emlékeztetnek. Maráza, Liptód felől folyik a patak; a rácok egykori földjén keresztül. A liptódi szerbek is 'rác ároknak' (szh. Rácki ëndëk 'Racki jendek') nevezték. Vö. még a rácokra emlékeztető 341, 342. sz. nevekkel! — Ide tartozik: 11, 368. 249. Kovács-malom: Papp-malom: n. Hánzamíl 'Hansenmühle': n. Kouvácsmíl 'Kovatschmühle' [K12: Hansenmühle P: Hansze Mühl K16, Tur.: Hansen Mühle F4: Hansen malom] Ma volt, egykori tulajdonosairól. A Kovács = Ko vac család Morvaországból települt be a múlt század végén. A malmot a 60-as években lebontották. 250. n. Cíhlóufaváld : n. Cíhlóufnváld 'Ziegelofenwald' Os, s. A téglaégető (260. sz. név) tulajdona volt, Bor József bérlő ültette. 251. n. Sloszáka 'Schloßacker' [K12: Schlossberg, Schlossäcker ; sz NB 2983: Schloszbergäker] Ds, Os, e, azelőtt sz is. —• A. sz. a község a 30-as években átadta Liptódnak a Hutweide-dűlőért (321. sz. név). — Egy szigetszerű Dh-on, erdős-bokros helyen 3—8 darab, kb. fél méter magas, nagyon régi sírkő (valószínűleg homokkőből) állt itt kb. 1940-ig. Pontosat róluk már senki sem tud. Egyes adatközlők régi temető maradványainak gondolják, de nincs kizárva, hogy valamelyik nem katolikus felekezet temette ide halottait. A sírköveket állítólag a plébános kezdeményezésére a régi temetőbe (37. sz. név) vitték. — Ide tartozik: 264. 252. n. Sülfeld 'Schulfeld' [K8: Schul Feld; 1, Tanito föld; sz (tintával beírva)] Ds, Os, e, korábban sz is. Egy része tanítói javadalom volt, ezért 'iskolaföld'. 253. Török-vár [MoFnT2: ~] Várrom és vársáncok a Schloßberg-en (241. sz. név). Űj keletű név. A németség csak a várrom alatti barlangszerű nyílásnak adott nevet (254. sz.). A hegygerinc É felől nehezen, D-ről, a fennsíkról könnyen megközelíthető. Három részre tagolódik, mindegyiket mesterségesen vájt sáncárok veszi körül. Terméskövekből egyetlen tömbbé összeálló rom csak egy helyen bukkan elő (lásd a 254. sz. nevet); lehet, hogy a többit a gyeptakaró rejti el. Dombay János ásatott itt az 1930-as években, áUítólag eredménytelenül. — A német szájhagyomány annyit őrzött meg, hogy itt vár állott, mely a török időkben pusztult el. Vö. a 276. sz. névvel! — Györffy sz. 1273 k. Kernend három részből állt: a várból, az alatta kifejlődött Váraljából, Kiskéménd és Nagykéménd falvakból. Vö. a 202, 271, 285. sz. nevekkel! A középkori oklevelek gyakran említik a várat, mely a "Győr nembeli Óvári Konrád baranyai uradalmának központja volt". Több alkalommal lerombolták. [Gyl:223: 1279—90: ...in Castro vestro (Gorrardi de Owar) ... 'váratokba (ti. Óvári Konrádéban') 1330/1447: ...Castrum eorum in monte Kerned habitum, quod nunc dinoscitur esse destructum .. . 'Kerned hegyen van a váruk, mely most szemmelláthatóan le van rombolva'] — P. sz. "hajdan Kemed-nek íratott, ezen (falu) valószínűleg a közeli Schlosberg nevű hegyen feküdt... a vár romjai, bár csekélyek, most is láthatók ..." 254. n. Hácsalái 'Hatschelai; Einsiedler': n. Ászidlalouhh 'Einsiedlerloch' Bg, kis méretű, a várrom egyetlen látható tömbje alatt. — A. sz. az első név szláv eredetű; horvátoktól, szerbektől hallhatta, hisz a század elején a határ nagy része még szőlőterület volt, s tíz községből jártak ide napszámosok, vincellérek. A név valószínűleg a szh. hadéi, hadziluk 'zarándok, zarándoklás' eltorzított formája. Ezek viszont arab > török jövevényszók: a haci, hac (ejtsd: hádzsi, hádzs) 'zarándok, zarándokút' szavakból. — A német szájhagyomány sz. egy-egy re-
