Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

K9: Grosse Plessz, Grose Pless — 132. K8:Galé K12: Gale. Nem tudtuk lokalizálni: K8: Ebene felder — K3: Gűbl-Hekn, Gibl-Hekl 'Giebel hecken' — P: Mühlgrundgärten; sz — valamint a Györffy említette s a török időkben elpusztult Mitár nevű falu. Adatait 1. a 113. sz. névnél! Az írásbeli nevek forrásai: FI = az 1873-as első katonai felmérés térképe Mohács környékéről — K2 = 1875: P.várad 7 — K3 = 1798/1799: Proc Urb. Pécsvárad 38, 83 — Kocz. = 1838: Koczián Josef: Baranya Vármegye Föld Abrosza — K8 '•— 1862/1863: BiÜ 392, 18756: BiÜ 393, 1879: BiÜ 394 Tkv, 1888/1869: BIÜ 395, 1913/1922: BiÜ 1011/1—7, 1922: BiÜ 1010, 1925: BiÜ 1012/2—6 — K9 — 1853: BmK 149 — K12 = 1865: Kat színes birtokvázrajz — P: 1865 — NB: 1894—1904 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MöFnT2: 1978. Gyűjtötték-' dr. Hoffmann Ottó főisk. docens, Karsai Éva főisk. hallgató. — Adatközlők: Auth Péter 46, Emmert György 42, Mezei Mihályné 53, Schwarzkopf Ádám 67, Werner Ödön 26 é. 213. SZÉKELYSZAB AR Szabar, -ba, -on, -bu, -i: n. Szâvzr: n. Szavr 'Sabarn', in, foun, off SzZvr, Szâvgndr [Deft., Fl, Eis.: Szábar BCl, 8: Szábár BC5, 6, SchQl— 9: Szabar BC7: Szábár K8: Szabar, Herczegszabar, Hercegszabar K9: Szabar K12: Seebär K12/'b: (Herczeg)Szabar P: Szabar „Az 1729-es Matriculaban Sabor {horvát nyelven). A németek nyelvében: Szabó/' Croquis: Szábár K16: Szabar, Szabár F4: Herceg-Szabar MoFnT2: Széketyszabar] — T: 1544 ha/2686 kh — L: 955. A török hódoltság végére elnéptelenedett. 1720 körül telepítették be német jövevényekkel. Első nem német lakói a múlt század közepén érkeztek. 1930-ban 32 magyar, 1048 német és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1945 után, a németség egy részének kitelepítése után székelyek és felvidéki magyarok költöztek ide. 1970-ben 502 magyar (40%-a székely, 10%-a felvidéki) és 479 német élt itt. — Nh.: Az első német falu még a kuruc idők előtt a Kirchenwald dűlőben vagy a Kiliás-hégyen jött létre, a Ratzengrund-ban pedig szerb település volt. — P. csak annyit közöl, hogy Szabart „németek lakják", — F. cs. (a gyerekek kiolvasónak is használták): Vú isz Kikis, Szándevéve, j hak un Keres let net éve, j Szier isz in Tál getríve, / Nimes isz 'n Szaikhívl. // Szavr isz ti senszte Stott, j Kukrucknédl, ti net szőtt, / Klaj Seszljie viet net foul, Taivl szöuli szou Siszlouh houl. ,Hol van Kékesd, Szenterzsébet, / Lak és Geresd nem fekszik síkon, / Szűrt egy völgybe űzték, / Himes egy moslékos vödör. // Szabar a legszebb város, / Kükoricagombóc, és abból sem elég. (ti. amit esznek vagy amit a vendég kaphat), / Egy kis tálacska sem telik meg, / Ezért ördög vigye el Szüszlohot, (azaz: Vaskaput) — F. cs.: A dobokaiak szerint, ha nyáron vagy ősszel megkérdezték a vásárba érkező szabariakat, honnan jöttök, gőgösen válaszolták: „Hercegszabarból". Tavasszal viszont, amikor már semmijük sem volt, nagy szerényen : „Szabarból". — A kataszteri német nyelvű dűlőneveket 1927—29-ben magyarították — néha helytelenül értelmezve — tükörfordítással. A magyarság — egyre inkább elmosódó e-ző, ill. ó'-ző (tájnyelvi ejtéssel — részben ezeket használja, részben a német nevek enyhén torzított változatát. A németség rajnai-frank, közelebbről fuldai tájnyelvén a régi német neveket őrzi. Mivel ugyanazt a nevet több változatban is ejtik, ismétlődéskor más-más névváltozatot közlünk. A külterületi nevek közé soroltuk a tanyákat is. Ezek egy része a 30-as évek végén a tagosítás után a gazdák földjén épült szoba-konyha és gazdasági épületek együttese, s csak a termelési időszakban laktak ott. A tanyák kisebb része már korábban épített szegényes külterületi állandó lakás volt. A tanyákat a gazdájukról nevezték el. s többségüket a 60^as években a kollektivizálás következtében lebontották. A hivatalos utcanevek 1945 után keletkeztek, a lakosság azonban csak egy részüket használja. Székelyszabar [1389: Zabar: ZichyOkm. 4:381; 1907: Herczegszabar: Hnt. 391]. A Szabar hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1274: Zobor szn. (ÁÜO. 3:269). Az alapjául szolgáló szn.-hez vö. le. R. Sobor szn.