Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Az írásbeli nevek forrásai: Lip. = 1808: Lipszky: Repertórium... — K5 = 1869, 1884 — K8 = 1880/1898: BiÜ 711, 1889: BiÜ 709, 1900: BiÜ Tkv. VII—X. — K9 = 1855: BmK 253 — K12 — 1865: Kataszteri színes birtokvázrajz — P: 1865 — K16 = 1882/84: A III. orsz. felv. térképei — Kog. = 1914: Kogutovicz Károly: Baranya vármegye — F4 = 1924/27: A IV. orsz. felv. térképei — K17 = 1966: Kat. színes térkép fénymásolata — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: dr. Hoffmann Ottó főisk. docens, Karsai Éva főisk. hallgató — Adatközlők: Appel József 41, Buchhammer Mária 20, Ebner Borbála 58,. Ebner Pál 92, Angiert Rezső 33, Ferkov György 64, Horváth Antal 75, Ratting József 74, Szabó Imre 65, Szabó Imréné Somogyi Erzsébet 64, Zsivkó Milán 52 é. .... Bar: Bár, -ba, -bu, -ba, -i: n. Poár 'Baar', in, fon, uf Poúr, Poárz [BC1, 6, SchQ2: Bodr BC8, SchQ3—9, Eis., K6, Kocz.: Baar SchQl: Báár KB: Baar, Baár, Bár K9: Bar K12: Baar P: Baár K16, F4, Hnt, Bt, MoFnT2: Bár] — T: 898 ha/1561 kh — L: 821. A török hódoltság alatt Bár népessége kicserélődött. A 16. század végén rácok éltek itt. A felszabadító harcok idején még lakott hely volt; a 17. század végétői már lakatlan puszta. 1726 körül kezdtek németek idetelepedni. Valószínűleg a 18. század végén magyarok is érkeztek, de számuk a múlt század közepéig csupán 20—30 körül mozgott (5%). A szerbek a kuruc háborúk idején fogyatkoztak meg, 1851-ben 9, 1905-ben 4 szerb lakosa volt a községnek. A magyarok száma némileg emelkedett a múlt század második felében, majd az 1. világháború után ismét csökkent. 1930-ban 37 magyar, 682 német, 1 horvát és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1945 után a németek nagy részét kitelepítették, helyükbe bukovinai székelyek érkeztek, valamint belső telepesek, pl. 60 magyar család Üjirázból, Hajdú-Bihar megyéből. 1970-ben 565 magyar, 242 német és 3 délszláv élt itt. — Nh. : A falu onnan kapta nevét, hogy élt itt valamikor egy francia kocsmáros, aki a bort bádr-nak ejtette. Ebből lett a Bár. — P. sz. „ezen községben csupán német ajkú lakosok voltak, melyek József császár idejében felső német országból származtak és telepedtek meg ezen községben". — Fcs.: Mivel a báriak minden évben tavasszal a máriakéméndi kegyhelyhez zarándokoltak (éppen a szúnyogok megjelenése idején), a kéméndiek azt tartották, hogy ők hozzák a szúnyogokat a Dunáról, a szúnyogcsődört pedig egy szekér saroglyához kötve vezetik. — Fcs.: A régi dobokaiak így fogadták a báliakat: „Foun vú stammt ie?!" / „Foun Poar." / „Jaja* dia Ezl stame foun Poar!", ,Honnan származtok? / Bárból. / Igen-igen, minden szamár párból származik\ Itt a falunév és a (házas)pár szó azonos ejtése válik szójátékká. — 1840-ben még kétnyelvű, 1865-ben már csak német dűlőneveket írtak a térképekre. A németség ezeket használja fuldai tájnyelven. A felszabadulás után betelepült, ma a lakosság 70%-át kitevő magyarok (részben székelyek) a német neveket vették át, — eltorzított formában, részben fordítás útján. Használják a hivatalos utcaneveket is. Bdr [1296: Boor: Györffy 1:278]. A Bor-Kalán nemzetség valamelyik Bor nevű tagjának emlékét őrzi. A m. R. Bor [1211: PRT. 10:501] szn. etimológiáikig bizonyára azonos a török eredetű m. bor 'szőlő levéből erjesztett szeszes ital' fn.-vel. Némelyek az ótörök bar- 'megy, jár' igével kapcsolják össze (FNESZ. 89.). I. Ifjúsági tábor [Járási Ifjúsági Tábor] Tel. Mozgalmi, kulturális és sportcélokra létesítette a mohácsi járás KISZ-bizottsága, a téeszek és a Bólyi ÁG a 70-es években. 2. Uj sporttelep: Sporttelep Tel, az Ifjúsági tábor kiegészítője. 3. Urasági-szöllő : n. Hë&sàftsz Vàigoàta 'Herrschafts Weingarten' Os, sz. ^Korábban a Sauska földesúri család szőleje volt. 4. Szekcsői országút: Szekcsői ut: n. Szécsar Vék 'Szeetschker Weg' Ür, a műút Dunaszekcső felé vezető szakasza. 5. Kápolna: n. Khàpéla 'Kapelle' [Sauska-kápolna, Mária-kápoInul, 2 10. BÁR