Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
191. ERDÖSMECSKE Erdősmecske: Mecske, '-n, '-röl, '-re, -i: n. Rácmecskd 'Raitzmetschke': n. Mëcska, in, fon (ausz), âff Mëcskd, Mëcskzr: szh, Racmëcskà : szh. Mëcskâ, u Mëcski, iz Mëcskë, u Mëcsku, mëcsënszki [Pleb. tört.: Mikese, Micske BCl, 6: Micske BC5: Mecske BC8, SchQ2, 5—8: Rácz-Mecske SchQl: Ráczmetske, Ráczmecske SchQ3, 4: Rácz-Metske K2: Racz Mecske, Rácz Mecske Kocz.: Rácz Metske K5: Rácz Mecske, Ráczmecske K8: Ráczmetske K9: Ráczmecske K12: Racz Mecske K16: Rácz Mecske P: Rácz Mecske, Rátzmetske Kassai iv. k. 189: Rátz-Metske F4: Rácz-Mecske K17, 18, Hnt. Tur., Bt, MoFnT2 : Erdősmecske] — T: 2630 ha/4570 kh — L: 727. A török hódoltság alatt magyar népessége elpusztult. A 17. század közepére [1657: Miczke PEgyKönyvt,Koller 67035:197] erőteljes rác falu lett. 1750-től kezdve elsősorban a környező falvakból német jövevények telepedtek meg itt, a múlt század második felében pedig magyarok költöztek ide. A szerb lakosság századunk elejétől folyamatosan fogyott el. 1930-ban 116 magyar, 937 német és 30 szerb anyanyelvű lakosa volt, 1970-ben 292 magyar, 432 német és 11 délszláv lakta. — A falu keletkezéséről — visszaemlékezés alapján — ezeket mondja az 1783-ban kezdett plébániatörténet: A görög keleti nem egyesült vallásúak, kb. 50-en alacsony kunyhókban laktak a mai Szilvás, ill. Hirschfeld dűlők helyén. A mai falu erdő volt, 1750—52-ben irtották ki a németek, s kezdtek házakat építeni. (De már 1744-ben hat lakhelyet kaptak vagy vettek az elköltöző rácoktól.) Közvetlenül nem a birodalomból, hanem a szomszédos falvakból érkeztek. — A lakosság a falu nevének utótagját ma a Mecsek hegységtől eredezteti, előtagját a szerb (rác) lakosságtól, ill. azok kivándorlása (1930) után a község északi részén elterülő hatalmas erdőségtől. — P. sz. „Elnevezését vette az itteni erdő tövében szét szórva lakó Rócz-októl, és a' szomszéd Mecsek hegytől... 1736-ban már ráczok lakták, míg 1 1744-ben külhoni németek bevándoroltak, kik jelenleg a' helység leg nagyobb részét képezik". — A helynév hasonló eredeztetését olvashatjuk a Kassai iv. k. 189. lapján: „Vide dicta de monte Metsek". — Fcs.: Ti Mecsker tesz szenn Hóze, Krauthóze, Pipesaizer, Die Metschker diese sind Hasen, Krauthasen, Pipenscheißer' — a fekediek szerint. (,A mecskeiek nyulak, káposztásnyulak, csapszarók') — A kataszteri dűlőnevek — egy-két magyar és szerb kivételével — német nyelvűek. Mivel korábban a szerbek s a kevés számú magyar család is tudott németül, főként a német változatokat használták, néha sajátos torzítással. Emellett — jobbára szerb, kevesebb magyar — párhuzamos nevek is keletkeztek. A lakosságcsere nyomán — a szerbek 1930-as, a németek egy részének 1945 utáni kitelepülésével, gyergyóalfalusi (Csík megyei) székelyek és belső telepesek beköltözésével — a magyar anyanyelvűek csaknem a felét teszik ki a lakosságnak. Szerb ma már csak öt él a faluban. Az eredeti helyneveket torzított formában, tükörfordításos vagy népetimológiás változatban használják. Az erdészeti térkép nevei is tükörfordítások. A régebbi nevek ö-ző, az újabbak e-ző nyelvjárásra vallanak. A németek továbbra is a sajátos (fuldai) tájnyelvükön ejtik a helyneveket. Az utcák 1950-ben kaptak hivatalos elnevezést, de ezeket a lakosság nem használja.
