Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

tanya 'Habich-Hof': szh. Hábikov szâlâs Ta volt. 175. Tót-tanya: Ungár-tanya: Simon-tanya: n. Tótis-Szalás 'Tóth-Hof: n. Ungár-Szálás 'Ungar-Hof: n. Kántor-Szâlâs 'Kantor-Hof Ta volt; gazdáiról, ill. foglalkozásról. 176. Ré-, Rév, -hő, -be : n. Ré 'Überfahrt' : szh. Szkëlâ 'rév' : rc. Scsilá 'rév' Révátkelőhely. 177. Hild-tanya: Hild-puszta : n. Hilt-Puszta 'Hild-Pußta': szh. Hïldov szâlâs P volt. 178. Hiffnér-tanya: n. Hiffnar-Tanya 'Hiffner-Hof Ta volt. 179. Nagy-legelő: n. Alt Hútvát 'Alte Hutweide': ri. Vëlkâ pâsâ 'nagy legelő' [K8: Nagy legelő; 1] S, r, sz egykori méretéről és rendeltetéséről. Egy része beépült. 180. Némettanya Ta volt. 181. Kondoros tava: n. Koundorosar Szuta 'Kondoroser Sutte' [K8 : Kondoros Tava; Hág, Tó, 1] Mf, sz, a hasonló nevű dűlőben. 182. Kondorosi-rétek: n. Koundorosar Viza 'Kondoroser Wiesen' [K8: Kondorosi rétek; r, 1] S, sz, a hasonló nevű dűlőben. 183. Duna, '-hó, '-ra: n. Nâi Tana 'Neue Donau': n. Tana: n. Tóuna 'Donau': szh. Dunâv: rc. Dunure hámáré 'nagy Duna' [Gyl:383: Danobius, Danubius FI, 2: Donau Strom Eis.: Fluvius Danubius 'Duna folyam' Kócz.: Duna F(olyam) K12, 16: Donau Strom, Duna folyam P: duna, uj Duna F4, K17, 18, Bt, MoFnT2: Duna] Folyam. A név etimológiáját, valamint a Nh-t lásd Dunaszekcső 296. sz. nevénél! 184. Közép-szigeti kertök: n. Miísra Kérta 'Mittlere Gärten' [And: Középső Szigeti kert K12: Szigeti közép kertek; k K12/b: Közép szigeti kertek, Közép kert K16, F4: Közép Kertek] S, sz, zárt kert és részben beépített belterület. — 1844-ben itt és a Bivaly-fok környékén 29 magyar, 19 német és 11 szerb szállás volt (And. 316.). 185. Krámër-tanya: n. Krámar-Szalás 'Krammer-Hof' : szh. Krâmërov szâlâs Ta volt. 186. Ágas-csatorna: n. Ágosar Króva 'Ágaser Graben' [HidrAtl.: Ágas csatorna MoFnT2: Ágas-csatorna; Vf] Cs, a hasonló nevű dűlőben. — Andrásfalvy szerint a folyó- és állóvizek nyúlványait nevezi a nép ág-, ágas-, ágú-nak (And. 33.). 187. Macsali, -ba: n. Mácsáli [K8: Macsáli; Hág, Tó] Mf, sz. — A. sz. hajdan egy magyarul alig értő öreg rác szekerével itt beleragadt a mocsárba. "Macsali!" — kiáltott fel. A közelben dolgozó öreg magyar így értelmezte: 'Ma becsaltál!'. A helyet azóta nevezik Macsalinak. — A szó belekerült egy szólásba is: Kapsz egy macsalit = egy pofont. — Az is lehetséges, hogy a múlt század végén lejegyzett történelmi anekdota kapcsolódik a névhez: A török hódoltság idején a szigetben lakó magyarok egyike átment a városba (Szekcsőre), és ott a török kalmártól „kapacsalimacsali" névre hitelbe kapát vett. A hitelező kalmár megunván a fizetés varasát, panaszt emelt a parancsnoknál, ki azonnal előhívatta a török által kirendelt magyar bírót, megparancsolván neki, hogy azt a kapacsali-macsalit azonnal hozassa át hozzá a méltó büntetés elvételére. Amikor kiderült a csalás, "a kegyetlen parancsnok... embertelen dühében az ártatlan bírót elzáratta, a szigetben lakó magyarok mindegyikével pedig egy-egy kapa árát fizettette meg sarczképen". — Az 1741-es úrbéri szerződés aláírói közt olvasható a Kapamacsia Miska név (Goszt. 43.). 188. Kopárháti-gyümölcsös. S, gy, 300 holdnyi, új telepítésű, a hasonló nevű dűlőben. Az ÁG tulajdona. 189. Öreg-Duna: n. Al-Tána: n. Al-Tóuna: n. Al-Tóna 'Alt-Donau': szh. Sztári Dunâv: rc. Dunârë hâbutrnë [K6: öregh Duna Kócz.: ó Duna F(olyam) K8: Ö Duna; Duna-ág K12: öreg Duna, öreg Dura, öreg Duna P: 6 Duna K12/b: öreg Duna, Alte Donau, Stara Duna F4: öregduna MoFnT2: Füzéresi-HoltDuna] Hág. — Györffy szerint a középkorban Vajas volt a folyóág neve [Gyl:695, 710: fluvius Wayas, vadum Vayas, aqua Voyos, fluvius Woas, Woos, fi. Voyas, fl. Woyas], mely hol a Duna medrével azonos (pl. a Szeremlei-Duna, a Baracskai Duna esetében), hol önálló mederben folyt azzal párhuzamosan. A 14. században, de főleg a 18. századtól kezdve egyre inkább feltűnik a Hold duna, Hold Duna név [uo.] — Andrásfalvy a Vajas nevet a váj ige származéka-