Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
A múít század derekán még csak ideiglenes nyári lakásul is használt szállások voltak a szigeten a dunaszekcsői gazdák birtokában. Pesty Frigyes adatszolgáltatója szerint: „A lakosság' szállásai nemzetiség szerint 3 részre oszlanak: Rácz-szállások, melyek körül gyümölcsös és veteményes-kertek díszlenek, öreg-szállás: A magyarság tulajdona, melyet a Rácz-szállástól a Pék nevezetű fok választ el. Végül a Duna mentén vannak a Mérnetek szállásai..." A múlt század utolsó negyedében, a végleges úrbéri elkülönözés és a sziget ármentesítése nyomán kezdték e szállásokat állandóan lakni, majd újabb tanyák és majorságok is létesültek. 1954-ben alakult meg a Dunaszekcsőhöz tartozó Dunaszekcsői Sziget külterületi lakott helyeiből Dunafalva község. 1970ben 1806 magyar, 57 német és 10 délszláv lakosa volt. — A magyarság többsége Dunaszekcsőről húzódott át a szigeti szállásokra, majd tanyákra. A századfordulóra már kialakult a mai falu magja. A faluvá alakulás 1945 után vált erőteljessé, az 1956-CtS árvíz után pedig teljessé, amikor is a tanyák többsége romba dőlt. 1956 után állami kezdeményezésre és támogatással a községekben építettek új házakat, utcasorokat. — A németek és szerbek származásáról 1. Dunaszekcső bevezető részét! A kb. 30 cigány család egy része már a század első negyedében itt lakott, kezdetleges sárputrikban, legutóbb a Szúnyogos-dűlőrészben az Üzemtervi-erdő szélén. Teknőváj ássál, faragással foglalkoztak, néhány család a 30-as években földműves munkát is végzett. A többiek Tolnából, ífegybaracskáról, Dunaszekcsőről és számos más helyről szivárogtak be. A kutatások szerint elődeik a Bánát románok lakta vidékérői vándoroltak az 1. világháború előtt a Dráva déli partjára, majd a két háború közt az északi partra, Baranya, Somogy és Zala megyékbe. Az 56-os árvíz a szigeti cigánytelepet is elmosta, ezért beköltöztették őket a Tanácsház és a Vörösmarty utcákba. — A magyar, német és szerb ajkú lakosság nyelvállapotára ugyancsak a Dunaszekcsőről írtak a jellemzők. A cigányok fele még beszéli anyanyelvét, a román nyelv bánáti nyelvjárásához közelálló román cigány vagy beás cigány nyelvet. (A lakosság oláh cigánynak nevezi őket. A cigány nevek előtt rc. (= román cigány) rövidítést alkalmazunk. Vö. Vekerdi József: A magyarországi cigány nyelvjárások. Mészáros György: Cigány dialektusok Magyarországon. Pécs, 1974.) Dunafalva [1954: Hnt. 1978. 982]. 1954-ben Dunaszekcsőnek a Mohácsi-szigeten levő határrészeiből Dunafalva néven községet alakítottak. (FNESZ. 190.) 1. Föső-szigeti-kertek: Zárt-kert: n. öuvari Kerta 'Obere Gärten': szh. Gornyë béscsë 'felső kertek' [And.: Felső Szállás K12, 12/b: Felső kert, Felső szigeti kertek; k K12/c: FeZső szigeti kertek; k, r P: Angyalok egyháza, az uradalom felső Szigeti kertje; k K16, F4: FeZső Kertek K17: Felsőszigeti kertek] S, k, sz, részben beépítve, fekvéséről, rendeltetéséről. A régmúltban szálláskertek, majd uradalmi föld. FeZső Szálláson 1844-ben 27 magyar, 66 némrt és 8 szerb szállás és kert volt (And. 316.). — A. sz. a Bésán-uradalom saját területét 1869-ben fölparcellázta. •— Ide tartozott: 2, 6, 103, 107, 132. 2. n. Svëvisa Szálása 'Schwäbische Gehöfte': n. Táicsa Szálása 'Deutsche Gehöfte': szh. Svápszki szálási 'sváb szállások' [P: Németek Szállása; k] S, k, sz, részben beépítve. Régebben a német ajkúak szállása „melynek kertjei — P. sz. — a tulajdonosaik által nagy szorgalommal műveltetnek". 3. Főső köz: Felső köz: n. Óuvri Készl 'Oberes Gasserl': n. Svóva Këszl 'Schwabengaßl': Slâuha Këszl 'Schlauchgaßl' [Kl9: FeZsőköz] Köz fekvéséről, ill. az ott lakókról. Duna-parti végén révkikötő volt régen. 4. Főső-Duna sor [K19: Felsődunasor] U, egysoros, fekvéséről. 5. Kis utca: n. Klá Këszl 'Kleines Gasserl': szh. MdZd uZicd [K19: Kis u] U, méretéről. 6. Jogkert: szh. Jug báscsá 'jogkert' [K8: Bikád; jogkert K12, K12/b: Bikát; jogkert] S, k, sz. 7. Karám: n. Fíhpherih 'Viehpferch': szh. Tor É, uradalmi karám volt. 8. Habik-Krámér-köröszt : n. Hábih-Krámar-Kráic 'HabichKrammer-Kreuz': n. Khiljánsz-Kráic 'Kilian-Kreuz': szh. Hábikov krszt: szh. Küiánov krszt 'Kilian-kereszt' Ke 1900-ból, állíttatója kettős nevéről, ill. háznévről. Indítéka a család fogadalma arra az esetre, ha adósságait rendezni tudja. 9, Herman köz: Ságvári utca: n. Ludviksz Kasza 'Ludwigsgasse' [K19: Súgvári Endre u] Köz, U, a volt kocsmáról {13. sz. név). 10. Malom köz: n. '" '
