Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
Sc^ekçhu, Zekchew, Zekchu, Scepchu, Saeheze, Zeekchu, Zegchew t Zekcheu, Stekchen, Stogandti, Zeuchew, Zewchew, Zechew, Zékju, Zexw Bez.: 13—14: Florentia, Zetzuseu, Zeckcku, Zekchw, Zekchov, Zekscheu, Zekschew, Zwycfcw, Zekchuw, Zaksw Bél: Szegső Contr.: Szekcső Let.: Széktse, Szektső Fl, Lip.j Vás. : : Szekcső Kocz.: Szektső BCl: Szegchű BC4: Szekcsű BC5—7, SchQl, 2, 8, 9: Szekcső BC8: Dunor-Szektső SchQ3: Szektső SchQ4: Szektső, (Duna) SchQ5—7: Szekcső (Duna) K8, 9, 12: Duna Szekcső P: Duna-Szekcső, n. Szécs, szh. Szetsu K16, F4: Duna-Szekcső K17, 18, Hnt, Bt, MoFnT2: Dunaszekcső) — T: 3901 ha/6779 kh — L: 2999. À török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott volt. A 17. század végén lakói magyarok és 1690 körül idetelepülő szerbek voltak. 1711-től a szerbek kerültek túlsúlyba. 1733-tól indult meg a németek lassú ütemű beköltözése. Ezt követőiéig' a szerb .lakosság száma megállapodott, majd igen lassan fogyni kezdett. Az 1. világháború után mintegy 500 szerb Jugoszláviába optait. A magyarok száma a 18. század utolsó harmadától kezdve jelentősen növekedett. 1930-ban 4465 magyar, 1004 német, 5 tót. 6 horvát, 45 szerb, 2 sokác és 2 egyéb anyanyelvű lakosa volt. Ebből külterületen elt 1951 magyar, 78 német, 2 tót és 17 egyéb anyanyelvű. A külterületi lakosok túlnyomó többsége a később Dunafalvát alkotó Dunaszekcsői-szigeten lakott. 1945 után a.németek egy részét kitelepítették, helyükre magyarok jöttek, köztük 33 család a Felvidékről. 1954-ben a szigeti rész Dunafalva néven önálló községgé alakult. Dunaszekcsőt 1970-ben 2030 magyar, 1032 német és 13 délszláv lakta. — A helyi hagyomány szerint a község a következő hét középkori településből alakult: Béváros, Janka, Martinen, Monyoka, Szekcső, Szentimre, Várpuszta. — A szerbekben igen erősen élt a régi-haza tudata, hisz maga a pátriárka vezette őket ide, itt alapított püspökségét, így Dunaszekcső lett a „nagy költözés" (Veliki seoba) központja. — P. sz. „Iső Leápolt kiráíy uralkodása alatt Csemovits Arsenius érsek vezérlete alatt Szerbiából a nehéz és elviselhetetlen török iga miatt Magyar honba bevándoroltak, — és többek így maga az érsek is itt Duna Szekcsőn telepedtek le". — P. sz. „német lakói már 1736 körül nagy. számmal voltak". Mindmáig tudatos bennük, hogy a 18. században az akkori német birodalom területéről települtek be, a közelebbi hely azonban elhomályosult, — A 2: világháború előtt csak három cigány család élt a községben, 1945 óta azonban számuk 300 főre gyarapodott. Az ország legkülönbözőbb részeiből jöttek. — A magyarság 1 idősebb nemzedéke ö-ző nyelvjárással beszél, a fiatalság azonban már köznyelven. A németség hesseni—majna-frank tájnyelvet őriz; s a szerbek nyelvében is sok àz archaikus vonás. A cigányok jobbára két eltérő nyelven beszélnek: az újvárosiak kolompár cigányok: az indiai eredetű cigány nyelvet, közelebbről a lovára oláh nyelvjárást beszélik; az alszögiek viszont magyar muzsikus cigánynak vallják magukat, bár itt többféle ínyelvjárás keveredik egymással. A névadásiban — számárnál fogva is — a magyarság dominál, ugyanakkor párhuzamos német és szerb nevek is kialakultak, részben a magyar név torzításával, részben önállóan. Cigány helynevekét csak á lován oláh cigányoktól sikerült gyűjtenünk. Ezek elsősorban a belterületre vonatkoznak; de a íontosabb külterületi helyeket is megnevezik. A névanyag egy része a magyar.és a szerb torzított változata, sok nevet viszont csak körülírással tudnak kifejezni.— Mivel mind a négy nyelvi közösség ugyanazt a nevet többféleképp is éjtí, ismétlődés esetén más-más változatot közlünk. — A 19. század végén valószínűlég lehetettnéhány hivatalos utcanév, írott forrásuk azonban nem került elő, az adatközlők is csak kevésre emlékeznek. A szerb megszállás idején némely utca hivatalos szerb nevet„is kapott. A házakat a közelmúltban 1—1000-ig egybeszámozták (a Szigeten 1000-en fölül), s népi neveket használtált, melyek mindmáig élnek. A mai hivatalos utcanevek 1945 után keletkeztek. Ezeket az idősebbek egyáltalán nem, a fiatal nemzedék pedig a népi nevekkel együttesen használja. — Igen kevés a hivatalos dűlőnév, mivel egy-egy névvel óriási területet jelölnek. — A külterületi nevekhez a tanyákat is, besoroltuk. A tanya az 1937-es tagosítás után a birtokra épített szoba, konyha, istálló, fészer — egy épületben, s kisebb ólak. Pajtája csak a módosabbaknak vóitl A termelési időszakban a gazda ott tartózkodott, csak vasárnaponként ment be a faluba. A tanyákat gazdájukról nevezték el; ezt minden névnél külön nem ismételjük meg. Párhuzamos német és szerb elnevezések itt csak akkor keletkeztek, ha a tanya német ajkúak szomszédságában épült, ül. ha a szerbek kereskedelmi kapcsolatban álltak a gazöjáikkal. A tanyák többséget az 1960-as években a kollektivizálás következtébeín lebontották.
