Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Gyűjtötték: Frick Jolán tanítónő, dr. Hoffmann Ottó főisk. docens, Tarján Ág­nes főisk. halig. — Adatközlők: Drinóczi Mihály 81, Hoffmann Ernőné 72, Kablár Mária 81, Kaszapovics János 55, Katies Bertalan 59, Kretz Vilmos 61, Molnár Mi­hály 50, Molnár Pál 64, Molnár Tamás 69, Morschauser József 62, Speil Ádám 62, Zsilics Jánosné 79 é. 2 0 3. HIMESHÁZA Himesháza, '-n, '-ru, '-ra, himesházi: Hirnes, -en, -rü, -re, -i: n. Nimasháuzi 'Ntmmerschhausen': n. Nimas 'Nimmersch', in, foun, ouff Nimas, Nimass 'Nim­merscher' [Vei: Nagy-Himesház K6, BC5: Imesháza BC6: Imes Háza BC7: Hi­mesháza SchQl: Himesháza SchQ2—9: Himesház 1733: Also Imesháza (BHt 1978: 164) Kocz.: Himesház K8, 12, 16, 17, Croquis, P, F4, Hnt, Bt, MoFnT2: Himesháza] — T: 1758 ha/3058 kh — L: 1439. Alsó- és Felsőhimesegyház középkori falvak (BHt 1972. 90. lap. 11. szám és uo.: 99., 152.) magyar lakossága helyén a 17. században (1657: Főlsőhimeshaz és Alsohimeshaz PEg^Könyvt Koller 67035:196) már rácokat találunk. A felszabadító háborúk idejére elnéptelenedett. 1720 körül népesedett be Alsóhimesháza német telepesekkel Württem­bergből. A múlt század közepétől találunk itt magyarokat is. 1930-ban 88 magyar, 1616 német, 1 horvát és 1 egyéb anyanyelvű lakta, 1970-ben 501 magyar, 953 német és 3 délszláv élt itt — Az 1945 után kitelepített németek helyére hadikfalvi székelyek és felvidékiek költöztek (a mai lakosság 5, ill. 10%-a). — A németség még őrzi a tö­rök időkben elpusztult Felső- és Alsóhimesháza emlékét; a mai falu a régiektől dé­lebbre fekszik. Az előttük itt élő rácok emléke dűlőnévben (171. sz. név) maradt fenn. A németek az akkori német birodalom területéről érkeztek, a közelebbi vidék neve elhomályosult. Az 1723-ban kezdődő egyházi anyakönyv ugyanabból az évből többek közt a fuldai-apátságbeli Thola, Glosberg, Neuhof helységeket említi. A helynév ere­detéről a szabadak falucsúfolónak is beillő szójátékot találtak ki: Amikor az első né­met telepes megpillantotta a művelésre jónak ígérkező környéket, mohón fölkiáltott: „lh nim as!" 'Ich nimm [= nehme] es!' („Birtokba veszem!" Ti. a földet). — Nimes 'Nimmersch'. — P. sz. „Igen valószínű, hogy a plebániaház szép és tán festett is volt, — miért czifra háznak is neveztetett... egy, a múlt század elején történt látogatás szerint Nemes/iáznak mondatott, honnét a most itt lakó németek, kik minden magyar szót elferdítenek, ma közönségesen csak nemes hausen vagy még rövidebben csak Himezs-nek nevezik a szép magyar Himesházat... Német lakói Würtenbergből jöt­tek". — Fcs.: In Nimishauze, / tuet kriht mer niksz cu Jauze. 'In Nimmerschhausen, / dort'kriegt man nichts zu Jausen.' ('Himesházán nem kap az ember uzsonnát') Ezzel bizonyára fukarságukra céloztak. — Fcs. : (találós kérdés — a szűriek szerint) : „Lakon kérdezik: — Vi vait réhet 'sz? — Pisz of Keres. — Varum? — Vall in Nimes ránt 'sz sounh!" — 'Wie weit regnet es? — Bis auf Geresd. — Warum? — Weil in Nimmersch rinnt es schon!' (— 'Meddig esik? — Geresdig. — Miért? — Mert Hímesen zuhog már!') Ezzel nyelvjárásuk eltérő, furcsa szóhasználatára céloznak. — További fcs. Székelyszabarnál ! — A hivatalos utcanevek 1945 után keletkeztek, a lakosság azonban csak az új utcákét használja, a régieknél a népi nevet A kataszteri dűlőnevek német nyelvűek. A német ajkúak ezeket használják rajnai-frank, közelebbről fuldai tájnyel­vükön. A magyarság (e-ző és ö-ző tájnyelvi jellemzőkkel) a német neveket vette át, erősen torzított formában. (Mindkét nyelvi közösség ugyanazt a nevet többféleképp ejti, ezért ismétlődéskor más-más változatot közlünk.) Táblásításkor, a 60-as években a tsz és a tanács vezetősége új neveket alkotott; ezek részben tükörszók vagy tartal­mi fordítások, részben egyéni lelemény eredményei. Az üzemi térképre (K17) is rá­kerültek, de közhasználatúvá nem váltak. Himesháza [1332—5: Hymisház: Györffy 1:318]. Tkp. jelentése 'festéssel díszí­tett falú ház' lehet. Némelyek szerint 'karókkal merevített sárfalú ház, sövény­ház' az értelme (FNESZ. 277.).

Next

/
Oldalképek
Tartalom