Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Somberek K2: Som Berek K8: Somberg, Schömberg, Somberek K9: Somberg, Somjberk K12: Somberk, Schömberg P: Somberg, Sombereg, Somberek, Schömberg KG, F4, K16, 17, Hnt, Bt, MoFnT2 : Somberek] — T: 3142 ha/5466 kh — L: 1996. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, a hódoltság végén a faluban rácok telepedtek meg. A Rákóczi-szabadságharc alatt lakatlan. 1711-től ismét rácok népesítették be. Délszláv lakossága mellé 1740 tájban kezdtek németek költözni. A 18. század végére német többségűvé lett. A múlt század elejétől van kevés magyar lakója is a falunak! Szerb lakossága a múlt század közepétől fokozatosan csökkent, végül az 1. világháború után mintegy 350 szerb vándorolt ki Jugoszláviába. 1930-ban külterületével együtt 164 magyar, 1613 német, 79 szerb, 8 sokác és 3 egyéb anyanyelvű lakója volt. Ebből külterületen élt 210. 1970-ben 958 magyar, 1058 német és 9 délszláv lakta. Ekkor külterületi lakos volt 99 fő. A magyar és a német lakosság úgy magyarázza a falu nevének eredetét, hogy valamikor fás-bokros, mocsaras hely volt, ahol sok som termett, s erről nevezték el. {Som már alig van a környéken; jobban csak a Drenik 'somos' helynév emlékeztet rá.) A német lakosság átvette a régi nevet több változatban. — Az idős szerb a. sz.: „Errefelé mind eixlő volt óriási fákkal, még nem régiben is volt ilyen nagy fa. Az ide települt szerbek adták a nevet, mert suma erdőt jelent, az erak meg falut, így lett aztán Sumaerak, Sumberak. Mert nem itt volt ám mindig a falu, hanem ahol a Turszka klisza van, a török dzsámia. Amikor a török azt szétrentotta, a szerbek ide jöttek át a nagy fák közé, megbújtak itt, azóta van ezen a helyen". — A szerbek már nem emlékeznek, melyik vidékről vándoroltak be őseik. A német ajkúak Bajorországból származtatják magukat. (Az 1750-es összeírás elsősorban fuldaiakat sorol fel, de Rajna-vidékieket, bajorokat, pfalziakat, szudétákat is említ.) A kitelepült szerbek helyét főleg Bonyhád és Szálka környéki németek foglalták el. 1890 körül Mélykútról magyarok költöztek a faluba, de csak 9 család maradt. Az 1945 után kitelepített németek helyébe érkező 110 székely család Bukovinából, Hadikfalva környékéről települt át. 40—50 fős magyar csoport Baranya, Tolna megyéből és a Dráva mellékéről. A felvidékiek Jóka környékéről jöttek 1947—48-ban. — P. sz. „A község éjszak keleti részén sok som termett, mai napon azonban nyoma sincsen a sok fának, bokornak, a berek pedig elég ismeretes magyar szó; innen: Som-berek, Somosberek". „Hajdani lakói szerbek voltak. Német lakosai Mária Terézia idejében a Rajna vidékről ide vándoroltak", továbbá „a spiral [speyeii?] érsekségből". — Fcs.: A görcsönydobokaiak — a somberekiek járását figyelve — így gúnyolódnak: Ti Soumberger tesz szenn Jikk-Jakk. 'Die Schomberger das sind Jick-Jack'. (Az ikerszó valószínűleg a nehézkes járást utánozza!) — Mivel a falu két évszázadon át német és szerb nyelvű volt, párhuzamos földrajzi neveket alkottak. A szerb nevek egy része már feledésbe merült. A hivatalos kataszteri dűlőnevek többsége viszont német nyelvű, kisebb részben magyares szerb-horvát. Érdekességként említjük, hogy az 1855-i kataszteri térkép — általunk ismeretlen okból — ugyanazzal a névvel más dűlőt jelöl meg, mint az 1865-i. A német nyelvű lakosok mindmáig rajnai-frank, közelebbről fuldai tájnyelven ejtik a dűlőneveket. Az 1945 után betelepült magyarság — eredetileg ö-ző, ill. palócos, de egyre inkább kiegyenlítődő tájnyelvi sajátságokkal — a régi magyar névvel, a német név tükörfordításával, ill. az új gazda nevéhez kötve nevezi meg a dűlőrészeket. Az utóbbiakhoz többnyire nem alakultak ki német nevek, szerb-horvátok pedig egyáltalán nem. A hivatalos utcanevek 1945 után keletkeztek, a lakosság ezeket nem használja. Az Űj-telep három utcája azonban még nem kapott népi nevet. Mivel ugyanazt a nevet többféleképp is ejti mindhárom nyelvi közösség, ismétlődés esetén más-más változatot közlünk. Somberek [1270/1350: ? Berek: Györffy 1:283; 1382: Somberek: Csánki 2:522]. Előtagja a m. som növénynév, utótagja a berek 'bokros, cserjés hely, kis erdő'. Sombokrokkal, somfákkal benőtt helyre utal. (FNESZ. 576.) 1. Fősőfalu: Felsőfalu: n. Ouvar Tárf 'Oberdorf: szh. Gorjánszki kráj: szh. Gornyi kráj Fr, a községházától (26. sz. név) É-ra eső terület. Ide tartozik: 2—25. 2. n. Cíhlhit 'Ziegelhütte': n. Khotstómáhrplácc 'Kotsteinmacherplatz': n. Lómaléhar 'Lehmlöcher': szh. Jáme 'gödrök' [K8: Téglavető, Téglavetőhely] Gs, mlen. Valamikor itt vályogtéglát készítettek. 3. Fősöfalu-híd: n. Ouvartárfprukk 'Ober-