Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

Kis-kuti-rétek : n. Stoukkpianszvíza 'Stockbornwiesen' [K12: Stockbirnwiesen; r P: Stokpirne Wiesen; r W: Száz. 1935:678: Stockwiese; r] S, r, az egykori hasonló nevű forrásról, ill. később gémeskútról (426, 441. sz. nevek). 426. Kiskút: n. Stoukkpidn 'Stockborn' F. — A. sz. régen egy öreg fűzfa tövében fakadt. 427. Kis-kut-düllő : Kis-kut: n. Stoukkpian 'Stockborn' [K12: Stockbirn; sz] Os, S, sz, a hasonló nevű forrásról. A réttől a Közép útig (425, 417. sz. nevek) húzódó terület. 428. Dögös, -be S, Os, sz. Tsz-tábla új keletű neve a közeli dögtérről (400. sz. név). Ide tartozik: az országút és a két patak (384, 32, 418. sz. nevek) által körülhatárolt terület. 429. Borzás-árok: Bodzás-árok: n. Váidapiantábar 'Weidebornteile' [K8: Waisenbrun (!) Theiler, Weidesbrun Theiler; sz K9: Weides Brun; 1 K12: Weidebirn; sz P: Veidersbrun; 1, Veiderbrunstheiler; sz] Mf, S, Os, sz, a Közép úttól K-re fekvő földek, egykori jellegzetes növényükről, a tájnyelvi borzáról, 'bodzáról': ill. a német név a hasonló nevű kútról: 'legelő kúti darabok'. 430. n. Vâidapiznvëk 'Weidebornweg' Űt a hasonló nevű dűlőben. 431. n. Krószd Viza 'Große Wiesen' S, r, 'nagy rétek', a terület szélesedéséről, ill. a parcellák méreteiről. Bár a K12-es térkép az egész rétet — 413. sz. név — így nevezi, a németség használatában csak egyik részét jelöli. 432. Pëtrusz, -ba n. Petrusztálar 'Petrusteile' [K9: Peters Gibel; sz K12: Petrusthal; sz P: Peters Kipl; sz MoFnT2: Petrusz] Os, sz. — Nh.: Péter szerb földesúr tulajdona volt; a rácegresdi település (vö. a 347, 357. sz. nevekkel) része. A dűlőn sírmaradványokat szántottak ki. A szerbek a Rákóczi-szabadságharc idején költözhettek el. — Ide tartozik: 414. 433. Pëtruszi alj: Pëtrusz, -ba Vö, Os, S, sz, r. Az első a völgy népi neve, a második a tsz-tábláé. Ide tartozik: 413, 432. 434. n. Klána Khiarhaváll 'Kleiner Kirchenwald' Os, sz, 'kis templomerdő' a rét mentén. Vö. a 388. sz. névvel! 435. Erveszkipli: n. Ëarvaszkhipl 'Erbsengipfel(?)' [K8: Erbes Gipfel, Erbesz Gipfel, Erbeszgippel K12: Erbesgipfel, sz] Dt, Os, sz. — A. sz. itt hajdan borsót termeltek, ezért 'borsódomb'. 436. Ëlmëtâl: n. Elmatálar [K9: Klein oder Ilma Nebenthei ( = ... theiler); 1, r, sz K12: Elmetheüer; sz P: Klein theiler oder Ilma theiler; sz] S, Os, sz. A név eredetét nem ismerik. A térképnév alapján a n. Ulme 'szilfa' eltorzított változatára is gondolhatunk. Hatalmas, a tájékozódást messziről megkönnyítő fákról gyakran neveztek el dűlőket! 437. Hosszú-föld S, Os, Ds, sz. Űj keletű, összevont dűlők neve. Ide tartozik: 372, 408, 436, 438, 455, 461. 438. Lángatál: n. Lána Tálar 'Lange Teile' [K8: Langetheiler, Langetheiler; sz K12: Lange Theiler, Langetheiler; sz P: Grosztheüer oder Langen theiler; sz MoFnT2: Langeteiler] S, sz, méreteiről: 'hosszú földek'; ill. maga a dűlő volt keskeny és hosszú. 439. Cserösnye-düllő: Kis-kuti-főd : Stogbirn: n. Stoukkpizntálar 'Stockbornteile': n. Stoukkpian 'Stockborn' [K8: Stockpirns Theiler; sz K9: Stock Puns(!); 1 K12: Stockbirn; sz P: Stokperstheiler; sz, Stockpirns; 1] Dh, Os, sz, a hasonló nevű hegyről, ül. forrásról (409, 426. sz. nevek). A K12-n 1865-ben azonos neve volt (de külön-külön feltüntetve!) a 427. sz. dűlővel. Mivel a hasonló nevű rét (425. sz.) közéjük ékelődik, valószínű, hogy mindegyik önállósult: külön-külön népi nevet kapott. 440. Kecske-högy: n. Kászperih 'Geißberg' D, Dt, sz, e. A név eredetét nem ismerik. 441. n. Klánimazsar Svënklprona 'Klein-Nimmerscher Schwengelbrunnen' [F4: gémeskút jele] Kút, gémeskút a hasonló nevű dűlőben (457. sz. név). A tsz megalapítása óta nem használják. 442. [K16: Krautgartner Thai] Térképnév dűlőről (381. sz. név). Ide tartozik a patakvölgy: 373, 382, 410, 442, 447, 449, 450. 443. Kis-kutimocsola: Kis-kuti-kendöráztató: n. Stoukkp.ian-Hanafrëszta 'Stockborn-Hanfröste' S, r, vf része, az ötvenes évekig kenderáztató, a hasonló nevű dűlőben. 444. n. Kremtálar 'Krenteile' S, Os, sz; 'tormásföldek', egykori jellegzetes növényük-