Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
német nyelvűek, a BiŰ-térképeken néhány magyar név is előfordul. Püspökíkkon 1945 után keletkeztek magyar népi változatok, többnyire a német név el torzításával vagy tükörfordítással. A nyelv állapotot — a lakosság eredetétől függően — a •sokféleség jellemzi. A nyüt és a zárt ë egyaránt előfordul, kisebb mértékben az ó-zés; a felvidékieknél a palócos ly és a rövid c. Geresdre inkább a párhuzamos névadás a jellemző. Az őslakos magyarok a kétféle e (ë) hangot s az ö-zést egyaránt megőrizték. À tsz vezetősége táblásításkor — valamelyik dűlőnév alapján — magyar, ill. német jellegű összevont dűlőneveket hozott létre, ezeket azonban kiszorítja a számokkal történő jelölés. Feltűnő, hogy az Erdősmecskétől Véméndig húzódó erdős vidék, névadási gyakorlatától eltérően itt alig alakult ki néhány népi és hivatalos erdészeti hév. — A németség mindhárom falurészben a rajnai-frank, ill. fuldai nyelvjárást beszéli, így ejti a földrajzi neveket is. A püspöklakiaké kisebb árnyalatokban eltér a két geresdi településétől. Legérdekesebb archaikus szavuk, mely a környékbeli fuldai nyelvjárású falvak közül csupán itt, Himesházán és Szűrben található, a Born 'kút, forrás' (másutt: Brünnen, Brünnlein). A geresdi éknél következetesen csak a Born fordul elő, a püspöklakiaknál mindkettő, ill. újabban inkább a Brunnen, Brünnlein. Mivel mind a magyar, mind a német nyelvi közösség ugyanazt a nevet többféleképpen is ejti, ismétlődéskor más-más változatot közlünk. — A két község 1968-ban egyesült. A régebbi területüket elkülönítő határvonalat a térképen feltüntettük. Geresdlak [1292: Gueresthy: Györffy 1:308 és 1296: Lok: Györffy 1:334]. 1988-ban Geresd és Püspöklak [1863: Hnt. 664] községeket Geresdlak néven egyesítették. A Geresd hn. bizonyára déli szláv eredetű; vö. szb.-hv. Górazde hn. De gondolhatunk a m. Keres [1211: PRT. 10:513.] szn. származékára is. A Keres szn. kapcsolatba hozható a kőris fanéwel. A Lak hn. a m. lak 'lakóhely, település' fn.-ből való; a Püspök- előtag az egykori földesúrra, a pécsi püspökre utal. (FNESZ. 238.) 1. Kiskeresdipuszta: Kisgeresd, -én, -rü, (-röl), -re, -i: n. Kiskeresar Puszta 'Kieingerescher Pußta': n. Kiskeres 'Kleingeresch', in, foun, of Kiskeres!, Kiskeresa(r) [Kocz: Geresd K8, 16: Kis Geresd K12: Klein Geresd SchQ5—8, F4: Kis-Geresd Hnt, Tur., Bt, MoFnT2: Kisgeresd] Fr, Geresdhez tartozó 29 házból álló település. Uradalmi cselédek lakóházaiból alakult a 18. sz.-ban. Később a pécsi püspöki uradalom helyi központja lett az 1. világháború végéig. Nincstelen német ajkú zsellérek, később napszámosok lakták. Jelenleg többnyire Biharból érkezett magyarok élnek itt. 1973-ban 80 lakosa volt. 2. Nagy Hanész kocsmája: n: Cunn Kroussz Hánasz 'Zum Großen Hannes': n. Spënlar-Viatszâusz 'Spengler-Wirtshaus': n. Khëszlas-Viatszàusz 'Kessler-Wirtshaus' É, régebben kocsma volt, tulajdonosairól (Spengler, Keszler), ill. az első tulajdonos ragadványnevéről (hatalmas, bivalyerős ember volt). Korábban: Urasági épület. (L. még a 7. sz. nevet!) 3. Haranglábi-köröszt: n. Klaksstoukksz-Kráic 'Glockenstock-Kreuz' Ke a Harangláb tövében. 4. Harangláb: n. Klakastoukk 'Glockenstock' É, két haranggal. Régen fadúcos, jelenleg téglából. 5. Kisgeresdi utca: n. Kiskeresar Kasza 'Kieingerescher Gasse' U. 6. Rumszâuërok körösztyik: n. RumszáuasKrâiç 'Rumsauer-Kreuz' Ke a Rumszauer-háznál. 7. Csarnok: n. Mélihfráin 'Milchverein ' É, régebben tej begy űjtőnhelyiség a Rumszauer-házban. — A mellette álló (föltehetően régi urasági) épületben a század elején csapszék működött: n. Spénlar Putala 'Spengler-Buttel, -Butiké' gazdájáról. — A. sz. az épület több szobájában templomi freskók láthatók. (Brayer István temesvári művész munkái 1914-ből.) 8. n. Khiplsz Trâpplâcc 'Gipfel-Trabplatz' S, 1. Régebberi közös szérű, cséplőhely a hasonló nevű falurész (10. sz. név) közelében. (Lásd még a 83. sz. nevet!) 9. Kipli-kërëszt: n. Khiplsz-Kráic 'Gipfel-Kreuz' [F4: Ke jele] Ké, a hasonló nevű falurészben. Tájékozódási pont. 10. Kipli: n. Khipl 'Gipfel' Fr, sziklás 'domb'-ra épült. A múltban a szegények negyede. Ide tartozik : .11— 14. 11. Véméndi út: Véméndi szurduk: n. Vëmënda Holl 'Wemender Hohle': n.
