Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

A török hódoltság alatt elnéptelenedett. A 17. század végén (Taba szerint) g.kel. rác családok éltek itt. A 18. század elején puszta. 1711-ben szerbek telepedtek a faluba, Melléjük 1724-től németeket telepítettek. A szerb lakosság 1733-tól kezdett innen kivándorolni. Magyarok már a múlt század első felében megjelentek a faluban, de csak 1860 után emelkedett számuk 1O0 fölé. 1930-ban 341 magyar, 1497 német, 1 tót, 4 sokác és 10 egyéb anyanyelvű lakosa volt; 1970-ben 835 magyar és 823 német lakta. — A település eredetéről a néphagyomány a következőket őrzi; az eredeti magyar falu a Dorfgrund és a Kirchenwald nevű dűlőkben állt. A török után szerb település, részben a mai község helyén. Emlékét őrzi a szerb temető. A németség a német birodalomból települt be több hullámban, a közelebbi vidék neve elhomályosult. Az utoljára érkezőket Schwabenbaueroknak nevezték, (Nevüket a rátelepülésből eredő kettős háznevek, és az 1., 109., 202., 204. sz, dűlők Őrzik.) A cigányok kolompár és varázsló cigányoknak tartják magukat. Kb. 100 éve élnek a faluban 30—40 főnyi kolóniában. A cigány nevekre a c. (= cigány) rövidítés hívja fel a figyelmet. Az 1945-ben betelepült magyarok közül a székelyek Bukovinából (Hadikfalva, Istensegíts), a felvidékiek Nagypeszek, Űjbars, Marosfalva községekből érkeztek. — P. csak annyit közöl, hogy a falu lakói németek. — Fcs.: a régi dobokaiak szerint „ti Bosoker tesz szenn Huláner" 'die Boschoker das sind Hulaner'; értelmezésük szerint a bozsokiak gőgösek és kövérek. A Hulaner egyébként táncfajtát jelent, mely ezen a környéken dívott; a Kuhländler elferdítéséből származik. L. Beiträge zur Volkskunde der Ungarndeut.sehen. Bp., 1979. 201. — Fcs. (a régi fekediek szerint): A bozsoki férfiak a legszebbek a környéken, a nők viszont csontos arcúak, nagy szájúak, keszegek. — A jelenlegi lakosság fele-fele arányban magyar, ill. német származású. Az idősebb székelyek és felvidékiek sok régiséget őriztek meg táj nyelvükben. A német ajkúak a rajnai-frank, közelebbről a fuldai nyelvjárást beszélik. A kolompár-cigányok nyelvén erősen érezni a magyar, német, de főleg szláv hatást. — A hivatalos utcaneveket a lakosság nem. használja. Kevés utcanevük van. A kataszteri dűlőnevek többnyire német nyelvűek. A magyar ajkúak névhasználata többrétű: a német név torzítása, tükörfordítás, új — többnyire személyhez kötődő —- névváltozat egyaránt előfordul. A névpárok csak részben alakultak ki. Az idősebb cigányok német tájnyelven mondják a fontosabb dűlőneveket; saját nyelvükön kevés nevet alkottak. Palotabozsok [1329/1378/1388: Bozok: Györffy 1:290, 1499: Palotha Bosok: Csánki 2:475 Bozsok a.]. A Bozsok hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar név

7 adással; vö. 1211: Bozuc (PRT. 10:512). Az alapjául szolgáló szn. szláv eredetű; vö.: big. BoacHK szn.; cseh Bozík szn.; le. Bozyk szn. — A Palota- előtag az itt emelt egykori várkastélyszerű kőépület emlékét őrzi. (FNESZ. 124, 497, 682); 1. Tál, -ba: n. Svóvasteka 'Schwabenstücke': n. 's Tail 'das Tal': c. Dall 'völgy' [K8: Colonisten felder; sz K: Colonistenfeld; 1, sz K12: Sc7vu;abeniheiïe; sz P: Schwäbische felder] Vö, sz, sző. A harmadik hullámban érkező német telepesek valamikor itt kaptak kisebb földdarabokat; a másik elnevezés a földrajzi alakulatra utal. — A. sz. valamikor Véméndhez tartozott. (L. a hasonló nevű dűlőt!) Jelenleg beépítésre váró belterület. 2. Véméndi országút: n. Vëmënddr Làntstrássz 'Véménder Landstraße': c. Vëmëndâko dromm Űt, műút Véménd felé. 3. n. Píkeszjid 'Bienengäßohen' Űr, néhány ház a 'méh utcácska'; egy méhész lakott ott. 4. Faiskola: n. Pámsull 'Baumschule': c. Pámsull [K8: Faiskola, Baumschul; 1] Os, k, beépítve; korábban csemetekert. 5. n. Píkeszjid Kráic 'Bienengäßchen-Kreuz' Ke a hasonló nevű utcáról. Régebben fontos tájékozódási pont. 6. n. Pënza Houl 'Pentz-Hohle' Hor, szurdok ott lakó család nevéről. 7. Kráutkert: n. Kráutkárts 'Krautgarten': c. Kráutkertá [KI, 3: Cauleta 'tartalékföld'; sz K8: Káposztás; sz K12: Krautländer II; sz] Os, S, sz, bels, k. A falu erre terjeszkedik; itt új utcák épültek. 8. Millkront 'Mühlgrund'. [K8: Mühifeld; sz] S, sz, k; patak mentén húzódik, a malmokról kapta nevét. Nagy része már beépült. 9, Patak: n. Millkróvs 'Mühlgraben': c. Pátako [K8: Alte mühlgraben K16: Mühl Bach, Dorfmühlbach K17: Véménd-bári-vízfolyas K.18: Falumalompatak MoFnT2: Palotabozsoki-vízfolyas] Vf. A névadás jelzi,, hogy