Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás
Pratum Tekenyős 'Tekenyős rét'; r K8: Tekenyős; r K9: Tekenyős, Tekenyöß; bels, 1, r K12: Raczmecskerwiesen; r P: Tekenyős; r NB 2562: Tekenős] S, r, 1, nagy része halastó. Az erdősmecskei Tekenyős rét folytatása. 1856-ban a faluig húzódott. Ide tartozik még: 63, 67. 61. Puszta-főd: n. Pusztafeld 'Pußtafeld' [K8: Uradalmi birtok; e K12: Puszta] Ds, Fs, sz. Az egykori Driesz-puszta földje. Ide tartozott még: 56, 68, 69, 71, 72, 76, 79, 86, 88. 62. Tőttés: n. Tamm 'Damm' [K19; töltés] Tö, a Halastó töltése a Malom-árok és a Karasica (46, 1. sz. nevek) vizének felduzzasztásához. 63. n. Khiarhavíza 'Kirchenwiese' S, r, 'templom-rét' volt. 64. Firmiszëkker : n. Fiatlszëkar 'Vierteläcker' [K12: Viertelsäcker; sz P: Fierterfeld; sz] Ds, Os, sz. Régen 'negyedrésznyi' darabok. 65. Szâikipli: n. Száikhipl 'SaugipfeT [K2: erdő n. n. K12, 19: Saugipfel; sz P: Szajgipl; sz] Ds, sz. 'Disznócsúcs' A. sz. a régmúltban valószínűleg disznókat legeltettek itt. Ide tartozik: 57. 66. n. Száikhiplszvek 'Saugipfelweg' Űr a hasonló nevű dűlő mentén. 67. Viatszvíza 'Wirtswiese' S, r, a kocsmáros bérelhette, hogy a betérő gazdák lovait etethesse. 68. n. Krousza Lâkdkhipl 'Großer LackergipfeT D, sz, korábban sző. 'Nagy-Laki-tető' a hasonló nevű dűlőben (76. sz. név). 69. n. Áldd Lâkdkhipl 'Alter Lackergipfel ' Dt, sz, korábban sző: 'öreg-Laki-tető' a hasonló nevű dűlő-, ben. 70. n, Stáholl 'Steinhohle': n. Stávek 'Steinweg' Hor, Út, 'köves szurdok'. 71. n. Vâhholakhipl 'Wacholdergipfel' Dt, e, 'borókatető', korábban sző. 72. n., Klána Tál&r. 'Kleine Teile' [K2: Divisio 'felosztott földek'; sz K12: Kleine Thaler ; sz] S, sz,' régebben 'kis darabok'. 73. Száigrund ; n. Szâikront 'Saugrund' [K2, 8, 19: Saugrund; r K9: ~; 1, r, sz K12, P: ~; r] S, r, Mo. — A. sz. régen idehajtották a disznókat legelni. — Más a. sz. valamikor vaddisznók tanyáztak itt. Ide tartozik: 82, 90, 91, 95. 74. n. Száikrontszvék 'Saugrundweg' Üt a hasonló nevű dűlő mentén. 75. Firtëlvîzë-rét: n. Fiatlszvíza 'Viertelwiesen' [K12: Viertelwiesen; r] S, r, egykor 'negyedes rétek'. 76. Lakerkipli: Laki-tető: n. Lâkdkhipl 'Lackergipfel' [K2: erdő m n. K9: Grosse Veidé, Grosse weide, 1, sz, sző K12: Lakergipfel; 1, sző P: Lakergipfl; sz K18: Laki tető K19: ~;e, sz, gy] Ds, Os, Fs, sz, e, gy. A régebbi püspöklaki (ma: geresdlaki) határral érintkezik. Ide tartozik: 56, 61, 68, 69, 71, 79. — Hasonló nevű dűlő található a DK-i határrészen (171. sz. név). 77. Lakerkipli ut: n. Làkdrkhiplvëk 'Lackergipfelweg' Űt a hasonló nevű dűlőben. 78. Bodapuszta: Dríszpuszta: Puszta, '-ra: n. Poudama Puszta 'Bodener Pußta': n. Trízapuszta 'Driespußta' P volt, utóbb Driesz Lajos ügyvéd tulajdona. A 20-as években lebontották. 79. Klána Lâkdkhipl 'Kleiner Lackergipfel' D, sz, korábban sző 'kis laki-tető'. 80. Püli-vőgy: n. Polar Velaria 'Pahler Wäldchen' [P: Pellerwald; 1] Vö, Do, sző, azelőtt 'erdőcske' a nagypalli határrészen. 81. Fràifëld: Szabad-föld: n. Frâitâlar 'Freiteile' [K12, P: Freifeld; sz K19: ~; $z, sző, gy] S, Os, sz, sző, gy. Egykor mentes volt a földesúri dézsma alól. 82. n. Szàikrontszviza 'Saugrundwiesen' S, r, 1 a hasonló nevű dűlőben. 83. Szàitrip 'Sautrieb' Űt, disznóterelő út volt a Saugipfel dűlőbe. 84. n. Holaperih 'Hollerberg' [K12: Hollerberg; sz P: Hallerbergfeld; sz] D, Os, sz; az egykor gyakori bodzáról: 'bodzahegy'. — A. sz. Dombay János 1938 és 1955 között itt avarkori sírokat tárt fel. Arató Márton isk. igazgató és tanítványai 1961-ben kb. tízezer db 16. századi ezüstpénzt, két reichstadti aranyat és egy páduai aranyat találtak. A pécsi régészeti múzeum őrzi a leletet. 85. Puszta-föld Hr. A tsz-táblásítás óta magába foglalja a Karasicától, a Leitergraben-től s a geresdlaki határtól körülzárt területet. 86. Pusztaprona 'Pußtabrunnen': n. Tríszprona 'Dries T brunnen': n. Prënnjia 'Brünnlein' F, korábban a puszta gémeskútja, volt tulajdonosáról. Ide hajtották állataikat itatni. 87. Nagy-fa: n. Krosza Rusztapám 'Großer Rüsterbaum' Faóriás volt, 200 éves szilfa, fontos tájékozódási pont. 1953
