Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

vének eredetét terjedelmes német monda beszéli el. — A németekben mindmáig tudatos, hogy őseik az akkori Németország területéről vándoroltak be. Az 1945 után kitelepítettek helyére Hatvan környékéről jöttek magyar családok, s egy-két család a Felvidékről, Nagymácsédról. — P. sz. „ezen kis falut jelenleg mindenféle belföldi községekből összehurcolkodott németek lakják. .. . hajdan magyarok lakták, és itt sok fazekas volt, pincze és kut ásások alkalmával többféle régi edényekre találtak, ... a' földet is ezen célra alkalmasnak tartják, ma pedig egy fazekas sem lakja ezt a falut". — Fcs. (a környező német falvakban általánosan ismert néurecsúfoló) : „In Póude j kriht me Knoude" 'In Boden / kriegt man Knoten' 'Bodán csomót / daganatot / kap az ember. Megmagyarázni nem tudják. Golyvás emberekre gondolhatnánk, mert több évtizede jódozott sót használnak, de ilyenekre nem emlékeznek. Valószínű, csak rímjáték. — Fcs. „Póude iz e kláni Stott, / Kukrucknédl un tí net szőtt, / Kláné Seszl un ti net fóul, I Ter Taivl szoll tesz Póude hóul." 'Boden ist eine kleine Stadt, / Kukuruzknödel und die nicht satt, / Kleine Schüssel und die nicht voll, / Der Teufel soll das Boden hol'n' 'Bodaegy kis város, / Kukoricagombóc, és abból sem elég / (ti. amit esznek, vagy amit a vendég kap), Kis tálak, és ezek sem tele, / Az ördög vigye el Bodát,' — Mivel a török idő után német nyelvű volt a község, a hivatalos dűlőnevek is német nyelvűek. A németség ezeket használja mindmáig rajnai-frank, közelebbről fuldai tájnyelvén. Az utcáknak többnyire fekvésükről adtak népi nevet. Az 1949-ben bevezetett hivatalos elnevezéseket nem mondják. A magyarság a német neveket átvette torzított formában, néhányat fordításban. Önálló magyar név alig jött létre. Tsz-táblásításkor a vezetőség (dűlők összevonásával, egy-egy régi német dűlőnév lefordításával) magyar neveket alkotott. Ujabban már csak számokkal jelölik a területet. Fazekasboda [1292—7: Boda: Györffy 1: 285]. A Boda hn. magyarázatára lásd Boda etimológiáját. A Fazekas- előtag végső soron a fazekas foglalkozásnévre megy vissza. Figyelmet érdemel 1786-ból Korabinsky (62) megállapítása Boda községről: "Allhier ist auch die Abthey de Fasekasch" (= E helyt van a fakezasi apátság is). A középkorban Bátaszék környékén, Baranya és Tolna megye határán feküdt egy Fazekas [1360: Csánki 2: 482] nevű helység. (FNESZ. 113, 132, 213.) 1. Karasica: n. Korosic Karaschitza' [K19: Karasica-patak, MoFnT2: Karasica] Vf. Történeti és térképi adatait, értelmezését lásd: Szederkény 231., Féked 119. sz. névnél! 2. n. Váiszméllkróva 'Weißmühlgraben' Vf, a hasonló nevű malmot hajtotta. 3. Hetpród: n. Het-Próud-Kásza [K19: Pécsváradi u] U. Gúnynév: 'csak volna kenyerünk', mivel szegények lakták. 4. Tríverek: n. Trívarekk 'Drübeneck' Fr, 'túlsó sarok', a Karasicán túli utcák. Ide tartozik: 3, 5, 10. 5. n. Flëdaviskàsza 'Flederwischgasse' [K19: Felsőmalom u] U, a közeli felső malomról. A humoros német 'Tollseprű u' a valamikor itt legelésző libák, kacsák sokaságára emlékeztet. 6. Henerek: n. Hénarëkk 'Hintereck' [K19: Rét u] U fekvéséről: 'hátsó sarok', s rét mentén húzódik. 7. Tanács: n. Kmáháusz 'Gemein(de)haus' É, az ötvenes évektől, korábban parasztház. Az összevonás következtében: tanácsi kirendeltség. 8. Kultúrház: Kocsma: Bolond-ház: n. Khultuaháusz 'Kulturhaus': n. Viatszáusz 'Wirtshaus' É. Művelődési otthon és italbolt egy épületben. A harmadik név népi humorra vall. — Régen tejcsarnok, kocsma tulajdonosáról s olvasókör n. Mélihfráin 'Milchverein': n. Mátáisz-Vidtszáusz 'Matheis-Wirtshaus': n. Lézafaráin 'Leseverein'. 9. Nagy-híd: Fehér-híd: n. Krousszprëka 'Großbrücke': n. Váiszpréka 'Weißbrücke' Híd, nagyságáról, fehér meszeléséről. 10. [K19: Patak u] U, a Karasica mentén. A német ajkúak az 5. számmal jelölt utca részének tekintik. 11. Szentháromság: Szentháromság-kereszt: n. Tráifáltihkháitsz-Kráic 'Dreifaltigkeit-Kreuz' Ke, talapzatán három kis szoborral. Tájékozódási pont. 12. Temető: n. Khiarhouf 'Kirchhof [K19: temető n. n.] Te. 13. n. Alt Mélihfráin 'Alter Milchverein': n. Lëzafrâin 'Leseverein' É volt a 'régi tejszövetkezet', s megszűntével a 40-es évek végéig 'olvasókör'. 14. n. Krâizlarâi-Ksëft 'Kreizlerei'