Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei. II. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

III. ADATTÁR - 191—236: Mohácsi járás

nevű királyi kápolnát parochiájával és tartozékaival a pécsváradi apátságnak adta". [Gy 1:301: 1015/1329/1399: „... duas (capellas) regias, capellam ... que vulgo Alba ecclesia vocatur ..." 'két ... királyi kápolnát, kápolnát ... mely általában Fehér egyháznak neveztetik' 1332—5: Stephanus sacerdos de Feyrhaz, Alba Ecclesia 'István pap Fehérházról, Fehér Egyházról' Deft: Fejéregyház; falu BC1: Fehér Egy haz] — A török hódoltság végén elnéptelenedett. Helytörténeti kutatóink a dűlőt tartják a középkori falu egykori területének. — Ide tartozik: 230, 231, 241, 268. 233. [K2: Horreum 'csűr'] Uradalmi magtár állott itt. 234. Cseri-kert: n. ~ 'Zerreichengarten' Ds, Do, sz, sző, korábban sző. A régmúltban a Cser-oldal dűlőben (250. sz. név) kivágott cserfák helyén kisebb kerteket hoztak létre. 235. Matyóék tanyája É volt, tulajdonosáról. 236. Pőszéék tanyája É volt, tulajdonosáról. 237. Móka-köröszt: n. Lëpoltsz-Kàic 'Leopold-Kreuz' [F4: Ke jele] Ke, egy Móka ragadványnevű gazda földjén, aki 1949-ben renováltatta. — A. sz. a Dunaszekcsőről származó gazdag Leopold család emeltette 1856-ban. 238. Kis-Cser-ódal: n. Klá Cserót 'Kleine Zerreichenlehne' Do, e, sz, méreteiről, a hasonló nevű dűlőben. 239. Túsó-vőgy Do, sz, fekvéséről. Vö a 223. sz. névvel! 240. Nagy-pap-erdő: Pap-erdő: n. ~ 'Pfarrwald' [K2: Calcatura tertia PappErdő nominata 'harmadik vetésforgó, Papp-Erdő nevezetű' K8: Paperdő; sz, 1 K9: ~; sz K12: «*; sz, sző P, K17: ~] Ds, e, sz. — A. sz. papi birtok volt. Nemrég szántáskor szénégető kunyhók maradványait találták; a német bevándorlás idejéből származtak. A papok itt engedélyezték a szénégetést. — Ide tartozik: 242. 241. Ferityházi-agárcás : n. Ferigyházar Ákácivált 'Fehéregyházer Akazienwald' Do, e, a hasonló nevű dűlőben. 242. Kis-Pap-erdő : n. Klá Pap-erdő 'Kleiner Pfarrwald' Dt, sz, k, e. — A. sz. korábban egyházi birtok. Vö. a 240. sz. névvel! 243. n. Hánftlánt 'Hanfland' [K2: Canabeum 'kenderföld' n. n.; sz] S, Os, sz, egykor 'kenderföld'. 244. Remerenc, -be: n. Rëmarënsz 'Pachtfeld' Ds, S, sz, r. Föltehetően a latin remanentia 'hátrahagyott föld, bérföld' eltorzított változata. Lásd más községek hasonló nevű dűlőit, pl.: Szűr 63, Szederkény 269! — Nh. : Itt a dűlő D-i részén a Sajtosig (263. sz. név) terült el valamikor a régi Szebény. Történeti adatait lásd uott! A török elől É-abbra húzódtak a forrásokban, nádasokban, erdőkben gazdag völgybe. — Ide tartozik: 249. 245. Vőgyi szurdik: n. Vőgyar Hóul 'Völgyer (= Tal) Hohle' Hor, Ür a Völgy dűlő felé. 246. Kis-Emen-tető: n. Klá-Veljia 'Klein-Wäldchen' Dt, sz, e. Kisebb, mint a Nagy-Émen-tető (217. sz. név) — Helytörténeti kutatók sz. a K-i határszélen a Horpácsi-hídtól ÉNy-ra kb. 500 m-es szakaszon még manapság is rengeteg cserépedény-töredéket szántanak ki. Feltételezik, hogy itt állhatott az egykori Véménd. — Ha ezt elfogadnánk, akkor az 1430. évi határjárás sz. a Sebekuta forrásnak a Szebényi-rét (Véménd 445. sz. neve) D-i részén kellett lennie: [Zichy Okm. 8:427: ,,... venissent ad finem ville Emel... de eadem villa Emel excidendo venissent ad unam vallem, ubi esset unus puteus de petra fluens, quem Sebekwtha vocari dixisset..." '... elérkeztek Emel falu végére ... ugyanezen Emel faluból kijővén egy völgybe értek, ahol van egy sziklából ömlő forrás (kút), melyet Sebefcutának neveznek... '] Csakhogy Györffy Émen-t jóval É-abbra tünteti fel térképén. Lásd még a 229. sz. nevet, valamint Véménd: 281, 322. sz.! 247. Bozsoki-híd: Horpácsi-híd: n. Posokar Préka 'Boschoker Brücke' Híd a Palotabozsok felé vezető úton (251. sz. név) a Bozsoki-patakon, ill. a Horpács vf-on 248. Kápónai-közös-szérü S, sz. Üj keletű cséplőhely volt a tsz alapításától a kápolna (118. sz. név) közelében. Ma szántó. 249. Zsidó temető: Júda Khiarhóuf 'Judenkirchhof' Te, a 2. világháborúig zsidók számára. Száz négyzetméternyi, gondozatlan; benne három feketemárvány-síremlék, körülötte hatal-