Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

A múlt század közepén a németek száma 200 felé közeledett, majd a század vége felé kezdett fogyni. 1930-ban 454 magyar és 43 német anyanyelvű lakosa volt. Az 56. és 74. sz. névtől K-re eső falurész neve. 92. Dallos utca [Papp István u.] U. Népi nevét Szászvár község egyik híres bírójáról kapta. Papp István (helyi születésű) a munkásmozgalom mártírja volt. 93. [József Attila u.] U. 94. Föső sor: Bányai ut [Bánya u.] U. Dombra épült. A bányához vezet. 95. [Jókai Mór u.] U. 96. Harangláb É. 97. [Béke u.] U. 98. [K8/b: Kertek; r KIO: Völgyi szilvások] 99. Bánya-árok: Bányai-gát [Bánya-patak] Vf. A bánya felől érkezik a belterületre. 100. Strand, -ra [Strandfürdő] Fürdő. 101. Általános Iskola É. Rendeltetéséről. 102. Szalósa, 'ra [K8/a: Szállosa; r K8/b: Szalosa; r P: Szalóka; sz] Os, sz. 103. Ásó Szalósa [K8/b: Alsó Szalosa; r P: Szalocsa; sz] Ds, sz. 104. Tófüi-árok: Malom-árok [MoFnT2: Izmény—Györei-vízfolyás; Vf] Vf. A tófűi határon van. 105. Halastó, -ra: Tófüi-halastó Üj halastó. A Bt jelzetű térképen is tó. 106. Tófűi ut Űt. Tófű felé vezet. 107. Pikszi-csárda [SchQS—9: Pikszi diverticulum K8/'b, K10, K12, P: Pixi csárda K9: Pikszi csárda; k] Os, sz. A múlt század elején csak egy csárda állott itt. Később néhány házas is letelepedett, főleg németek. 1850 körül a kis település lakóinak száma 20—30 körül mozgott. 108. Sürü-fődek [K9: Sürő földek; sz] Os, Men, sz. Régen itt erdő volt. 109. Hársma-tető Dt, sz. e. 110. Hársma, 'ba: Harsma, 'ba [K8/a, K8/b, K9, K10: Hársma; 1, e, sz K12: Harsma; sz P: hársma; sz] Vö, Ds, sz. — P. sz. „mivel hársas erdőből irtatott". — a név tehát a hárs + mái (<v ma) összetételéből alakult. A mái 'domboldal' jelentését adatközlőink már nem ismerték. 111. Középső-Szalósa [K8'a: Szállosa; r, sz K8/b: Szalosa K9: Szállása; r, sz K10: Közép Szalócsa P: Szalócsa; sz] Os, Men, sz. 112. Csonka, 'ba; Csonka-düllő [K8: Csonka; sz] Os, Ds, sz. Rövidebb, csonkább, mint a többi dűlő. 113. Hosszu-szél: Hosszi-szé [K8/a, K8/b, K9, K10, K12: Hoszszuszél; sz P: hossziszél; sz] Os, sz, r. Hosszan nyúlik el a maróci határ mentén (szélén). 114. Főső-Szalósa [K8/b: Szalosa; r, sz K9: Felső szálása; r K10: Felső Szalócsa; r P: Szalócsa; sz] Do, Vö, r, sz. 115. Tófüi-düllő: Tófű, -be: Szürüskert [K8/a, K8/b: Tófői útra düllő; sz K9: Tófűi uti; sz K10: Tófői düllő; sz K12: Tofői dülő; sz P: Tófű; sz] Os, Men, sz. P. sz. „mivel a Tófű faluba vezető út mellett fekszik". 116. Közép-dülő: Közép, -be: Közép-jártas : Irtvány, -ba: Irtás, -ba: Olátanya [K8/a: Közép dülő; sz K8/b, P: Közép; sz K9, K12: Közép; sz K10: Közép düllő; sz] Ds, Men, sz. A szászvári határ K-i felének ez volt a középső része. Régen bokros, fás terület volt, vagyis irtásföld. Korábban erdő lehetett. Gyakran ütöttek itt tanyát a cigányok. 117. Császti-düllő [K8/a, K10: Császti düllő; sz K8/b, K12: Csasztai dülő; sz K9: Császtai; sz P: Császta; sz „mivel Császta falu felé fekszik".] Ds, sz. Mellette volt korábban a császtai határ. 118. Sürü, -be, -re Ds, sz. Korábban e volt. 119. Sürü-fenyős: Sürü ajja [K8: Sürüi I-ső, Sürüi Il-ik Pr Sürüalja; sz] Ds, sz. Egykor e volt. 120. Szapuka, '-ba [P: Szapoka; sz] Ds, sz. 121. Csonka, '-ba Csonka-düllő [K8,/b, K9, K10, P: Csonka; sz] Ds, sz. Rövid földek voltak itt. 122. Fenyős ajja [K8: Fenyősi I-ső K9: Fenyős; sz P: fenyős; sz] Ds, sz. Régen kis fenyőerdő volt itt. 123. Maróci ut [K8/a: Via Marócziensis; út] Űt. Hegyhátmaróc felé. 124. Keszkenyős, -be: Keskenyös, -be [K8/a: Keskenyősi Dülő; sz K8/b: Keszkenyős; sz K9: Keszkenyősi; sz K10: Keskeny ös; sz P: keszkenyős; sz] Do, sz. Rövid és keskeny parcellákról kapta nevét. 125. Állomás, -ra: Megálló [Hnt, Bt: Szászvár vasúti megállóhely] 126. Öreg-mérés [K8: öregrroérés, öregmérés Il-ik K9: öregmérés; sz] Ds, sz 127. Fenyős, -be [K8: Fenyősi Il-ik] Ds, sz. 128. Vasút [Dombóvár—Bátaszék vasútvonal] Vasút. 129. Kerék-bokor [K8/a: Kerék bokor Dülő; sz K8/b, K9, K10, K12, P: ~; sz] Ds, sz. Hajdan e volt. 130. Bitófa Ds, sz. Bitófa állt itt régen. 131.