Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

Vöröscser; 1, sz]. 73. Csapási ut földút. Az Öfaluból ezen az úton hajtották az állatokat itatni. 74. Nagy-rét [K17: Hosszú rét; r P: Nagy rét; r] "S, sz, r. 75. Móni-rét: Móni-rétek [P: Móni; r] S, 1, r. 76. Kóter-erdő Ds, akácos e. 77. Kendërësi-rét: Kenderes, -be [K9: Kenderesy Retek, Kenderesy; r, sz K17: Kenderföld P: Kenderesi földek; sz, Kenderes; r] S, r. 78. [K9: Szöllök alja, Szöllök alya; e]. 79. Kamatosi-ódal: Kamatosi-dülö [P: Kamatos; sző] D, sző, sz, fenyves. A. sz. valaki kamatra adta ki a területet, onnan ered a név. 80. Templom fölött: Templom fölötti-dülő [K9: Templom fölötti, Templom; sző K17: Templom fölött; sző] D, sző, sz, fenyves. Nevét onnan kapta, hogy az öreg templom fölött emelkedik. 81. Csicsó-hegy [K3: Tsitso hegy; e K9: Csicso hegy, Csicsó hegy; sző Templom; sző K17: Csicsóhegy; e MoFnT2: Csicsó-hegy; Lh] D, sző. 82. Bejsze utja: Tót-hegyi ut Űt. A hegyen át Siklósra vezető út. 83. Kopaszhát: Kopasz-háti-erdö [Kl : Nagy Kopasz Hátt Erdő; e K17: Kopaszhát; e MoFnT2: Kopasz-hát] D, nagyobb része sziklás e, kevés sz. Valamikor szőlő is volt ott. Akartak kutat is fúrni, de a sziklák miatt nem tudtak. 84. Kőbánya B. Régebben itt követ bányásztak. 85. Átai-hegy [K9: Átai, Átai heg; sző K17: Átai hegy; sző MoFnT2: Átai-hegy ; Lh] D, sző. Átai családok művelték a terület jelentős részét. 86. Átai ut [K9: Veg n. Ata; Üt] Üt a hasonló nevű dűlőben. 87. Fukszberg: Fuccsberg [K9: Szöllő hegy, Szöllő hegy; sző] H, mlen. Még a német lakosság nevezte el. A vokányiak szőlőhegye és állami erdő volt. Az adatközlők nem ismerték: 10. K3: Predicant Hoffst. — 13. K3: Dominale — 14. K17: Zovase erdő — 15. Kl: Allaj Mező Földek — 22. K9: Hoszu Cser alya, Hoszucseralya — 23. K9: Bureky mező, Bűreky mező — 25. K9: Kútvölgye, Kútvölgyi, Kut völgyi — 40. K9: Parag —51. Cseri Oldal, Gergely Oldal — 60. K9: Eresvenyid — 64. Kl : Pagus Kiss Tott Falu — 72. K9: Vörös Cser, Vöröscser — 78. K9: Szöllök alja, Szőllők alya — 81. K9: Templom. Nem tudtuk lokalizálni: P: Alsó cserallya; sz. Az írásbeli nevek forrásai: Kl =1781: — K3 = (1813?): Mont. 438/b, 1828: Mont. 422/b, Mont. 439, 1783: Mont. 423/b. 438/a. — K9 = 1852: BmK 153. — K17 = 1866/1884: Kat. — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Horváth Zsuzsanna főisk. hallgató. — Adatközlők: Éles Kálmán 55, Bíró Lajos 62, Kratafila Péter 80 é. 190. VOKÁNY * Vókány: Siklósvókány, -ba, -bu, -ba, -i: n. Vakén, in, fon, auf Vákán, Vékánar 'vókányi' [BC1: Racz Vocany, Volkan BC2, 5: Vokany BC3: Vakan BC6, SchQ4—8, K5: Vokány BC7: Vokán BC8, SchQl—3, 9: Vókány 1711: Vakány (BH. 1978. p. 140) 1715: Vákán (BmL. Conscr. 4. p. 60) Kl: Wokangy Kl—3: Wokany K8/a, 9, P: Vokány K8/b, P: Vókány Hnt, Bt, MoFnT2: Vokány] — T: 1707 ha/2966 kh — L: 1342. A török hódoltság alatt a falu magyar népessége helyére rácok telepedtek. 1752— 1768 között lakossága teljesen kicserélődött. A 18. sz. elejéig itt lakó rácok helyére németek költöztek. Nem német anyanyelvűek a múlt század második felében kezdtek itt letelepedni. 1930-ban 151 magyar, 1550 német és 6 egyéb (horvát, szerb, cigány) anyanyelvű lakosa volt. Külterületén ekkor 84 magyar, 56 német és 2 egyéb anyanyelvű élt. 1970-ben 904 magyar és 445 német lakta. Ekkor külterületi lakos volt 72 fő. — Fcs.: „Réhe, Réhe Putmér / Sun, Sun, tóhér." — Fcs.: „Jakfái, Kóvis und Pálkán I Wie reimt sich das zusammen / In Jakfal sint sie herrisch / In Kóvis sint sie närrisch / In Palkán sint sie terrisch / So reimt sich alles zusammen." Ezt a polka ritmusú Fcs-t énekelni is szokták.