Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

itt keresendő [Györffy 1:395.]. 81. Babagujica: szh. Bâbinâ gujicá 'Babina guzica' Hajlat, behorpadás, sz. Az 'öregasszony feneke, fara' jelentésű Babina gujicá a terep domborzatával állhat kapcsolatban. Itt húzódott a község alsó határa [K8: Alsó határ]. Az adatközlők nem ismerték: 15. K9: Gusta P: Gusta — 17. K8: Felső határ — 29. K8: Községi réti út — 35. K8: Egerághi út szél — 40. K8: Egerághi határ szél — 65. K8 -.Podsztran K12: Podsztran NB: Podsztran — 66. K8: Herendi út — 70. K8: Kis Polica — 77. K8: Pécs bissei út, Pécsi út — 80. K8: Herend Erdő K8: Vókányi ut — 81. K8: Alsó határ — Hnt: Cirják tanya. Nem tudtuk lokalizálni: Hnt: Cirják tanya. Az írásbeli nevek forrásai: K3 = (1820): Mont. 478. — K8 = 1877: BiŰ 877., 1890: BiŰ 879., 1897: BiÜ 881. — K9 = 1854: BmK 306. — K12 = 1911: Kat. térkép — NB = 1894—1904—2598 — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Müller Géza közművelődési felügyelő. — Adatközlők: Bunyevácz Márk 79, Müller József 64, Orovicza József 58, Telinger János 73, Vándor János 80 é. 174. KISHEREND Herend, -ön, -rü, -re, -i [BC2, 5—8, SchQl—9: Herend 1701: Puszta Magyar herend (BH. 1978. p. 62.) Kl: Herent K3, 5: Herend K8: Herrend, Herend K9: Herénd, Herend K10, 12, P: Herend Hnt, Bt, MoFnT2: Kisherend] — T: 696 ha/1209 kh — L: 274. A török hódoltság alatt elnéptelenedett, majd a Rákóczi szabadságharc után népesült be ismét. Lakói magyarok. A múlt század közepétől időnként itt letelepült néhány nem magyar anyanyelvű a falu etnikumát nem befolyásolta. 1930-ban 398 magyar, 1970-ben 269 magyar anyanyelvű lakosa volt. Kisherend [1282: Herendy: Györffy 1:316.]. A Herend hn. a m. R. Heren, Herin [1268/1272: Herin: Sztp. KritJ. 21:39.] szn.-ből alakult -d képzővel. Az alapjául szolgáló szn. bizonytalan eredetű. Vö. talán mégis cseh R. Chfen szn., és le. Chrzen szn. Ezek köznévi előzményéhez lásd ősszl. *chrénb 'torma'. Nincs bizonyítva az a feltevés, mely szerint a m. Heren elsődlegesen egy iráni néptöredéket jelölt. A megkülönböztető szerepű Kis- [1903: Mező: Hiv: Közs. 2:381.] előtag azt fejezi ki, hogy a baranyai Herend kisebb, mint a veszprémi. (FNESZ. 272, 340.) 1. Derék ut Űt. A falu belterületén egyenesen végighúzódó földút. 2. Kocsma É. 3. Fő utca U. A falu egyetlen utcája. 4. Iskola: Harangláb É. 5. Pásztorházi kut Kút. A községi pásztorház előtt levő gémeskút. 6. Csarnok É. Tejbegyűjtő volt. 7. Orvosi röndöllő É. 8. Kútur: Kúturház É. 9. Tüzótószertár É. 10. Bót É. 11. Ásó-kut Kút. A falu D-i részén, a völgyben levő gémeskút. 12. Fő-dűlő: Földüllő [K9: Földűlő, Feldűlő; sz K10: Főidűlő K12: FeZdüíő] S, sz. A falu határának É-i csücskében van. 13. Rabotas, -ba S, sz. A. sz. robotmunkáért kapták vissza. 14. Gádija, '-ba: Gárdija, '-ba [K3: Gadjára való dülő; sz K9: Gajda; sz, sző Gádia dülő, Gádia dűlő; sz K10: Gádjára, Gádjára Dűllő, Gádia dűlő, Gádjára-Dűllő K12: Gádia P: Gadjára dülő MoFnT2: Gádia-dűíő] S, r, 1, sz, sző. Neve talán a gájdit 'bódít, kábít, ittasít' szóval hozható kapcsolatba. 15. Pacskai-högy [K9: Pacskai hegy, Paskai hegy; sző K10: Batskai hegy, Batskaihegy, Paskai hegy K12: Pacskai hegy P: Bácskai hegy] D, sz, sző. Családnévből eredhet. 16. Öreg-szöllö: öreg-högy [K9: Öreg szölö; sz K10: Öreg-