Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

ban egykor hangoskodásairól nevezetes Manda nevezetű asszony lakott. 9. Ifjúság utja [József Attila u] U, Fr. A dombon levő kivilágítatlan házsort tréfásan hívták így, mert nem volt kivilágítva, s a fiatalok szívesen sétáltak erre. 10. Iskola: n. Súla 'Schule': szh. Skulâ 'Skola' [Általános Iskola] É. Iskola volt; körzetesítés után megszűnt. Korábbi neve: Régi iskola: n. Alta Súl 'Alte Schule': szh. Sztárá skula 'Stara skola'. Tantermét 1975-ben tűzoltószertárrá alakították át. 11. Kultúrház: n. Khulturháusz 'Kulturhaus': szh. Kultúra 'Dom kulture' [Szökédi Klubkönyvtár] É. Az 1950-es évekig Piller András kocsmája volt. A tanács megvette és átalakította. 12. Kutyaszoritó [Ady Endre u] U, Fr. Az Ady Endre u egy része. A múlt században a Sajnovics család tulajdona volt ez a több házból álló rész. A házak itt az udvarokban beljebb épültek; így itt alig látszott az utca. Innen a tréfás név. — A. sz. a falu legrégibb része. 13. Liliom utca: szh. Pod sztrán 'Oldal alatt' 'Pod stranom' [K8: Podstran, Podsztrán; sző, 1 ma: Ady Endre u] U, Fr. 14. Jégverem: n. Aiszkrúva 'Eisgrube': szh. Lëdënicâ 'Ledenica' D, verem. Egy kis dombon 1972-ig jégverem volt. 15. Puszta: n. Puszta 'Pußta': szh. Szukitszká pusztára 'Sukidska pustara' [K9: Gusta; e P: Gusta; e (Herczeg Battyáni Fülöp birtoka) Hnt, Bt: Szökédi puszta MoFnT2: Szőkédpuszta] Lh. Az 1910-es években a kivágott erdő (gusta 'bozót') helyén mezőgazdasági művelés kezdődött. Urasági majornak épült hosszú cselédházakkal, istállókkal. 1942-ben sokgyermekes családok kapták meg a földet és a lakásokat. 16. Telegéri malom: n. Tëlëgéra Mil 'Telegérmühle': szh. Vodënicâ 'Vodenica' [K8: Telegéri malom telek, Telegéri malom birtok K12: Telegér, Telegéri malom] Ma. Feltehetően a török időkben elpusztult falu nevét őrzi [Györffy .1:395: Téleger, Telegir]. 1988ban a malom mellett levő lakóházat lebontották. Csak a régi malomépület maradt meg. 17. Duga mëgye: szh. Dugâ mëgyâ 'Duga meda' = 'Hosszú megye' S, Dt, sz. Kisebbik része Szőkédhez, a nagyobbik Pécsudvarhoz tartozik. Itt volt a község felső határa [K8: Felső határ]. 18. Rasztina: szh. Pod Rasztina 'Pod Hrastinom' [K8: Rasztina; 1 MoFnT2: Rasztina] Dt, sz. Korábban tölgyes erdő volt. 19. Hornung-féle őrház: n. Vehtarháusz 'Wächterhaus': szh. Boktërnyàcsâ 'Zeljeznicka strazara' [Hnt, Bt: Vasúti őrházak, 49. sz. őrház] Lh. 20. Lácina: szh. Láciná 'Lacina' [K8: Lacina NB: Lacina K9: Latzin; sz P: Latzin; sz] D, sz. Feltehetően Laca nevű tulajdonosáról kapta nevét. E tulajdonnévből -ina képzővel alakult ki a jelenlegi alak. Itt csiszolt kőbaltát találtak. A kereszt fölött, az út mentén 1961ben római-kori kemence került elő edényekkel. 21. Udvardi-rétek: n. Udvarda Viza 'Udvarder Wiesen': szh. Udvârdszkë livàdë 'Udvardske livade' [K8: Udvardi rét; r K8: Udvarszki; r Udvardi rét; r] S, r. 22. Granica: szh. Grânicâ 'Granica' Jelentése 'határ, határszél'. [K8: Granica; 1, sz NB: Granica P: Alsó Granitza Felső Granitza; sz MoFnT2: Grancia] Do, sz. A Prè'fcodoï 'A völgyön túl' két részre osztja a domboldalt. 23. Lipovác: szh. Lipovác 'Lipovác' Az itt található bálványfáról (ecetfa), esetleg hársfáról kapta a nevét. 24. Öröm-völgy: szh. Prekodól 'Prekodol' 'a völgyön túl' Vö, sző. Völgy a Granica közepén. A magyar név szerint a pincéktől gyakran dalolva távoztak az emberek. — Csiszolt kőkalapácsot találtak Magnusz János szőlőjében. 25. Tekerés: szh. Tëkërus 'Tekerus' [K8: Tekerés; 1 K9: Tekerés; r NB: Tekerés P: Tekerés; r, Tekerés] S, r, patakpart. Feltehetően az itt folyó patak jelzője. Eredeti értelme így tekerés 'tekergő' víz lehetett. 26. Lácinai kërëszt: n. Lácine Krâjc 'Lacine-Kreuz': szh. Lácinszki krizs 'Lacinski kriz' Ke. Május 4-én hajdan ide is eljártak búzát szentelni. 27. Bájer: n. Bájar: szh. Bájer [K8: Bayer, Bajer, Kis Bayer; sz NB: Bayer K9: Bájer; 1, sz P: Bayer; 1 MoFnT2 : Bájer] D, 1. Föltehetően a n. Weiher