Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

Németh Béla kézirata Bm. L. — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Elek Margit főisk. hallgató. — Adatközlők: Hunyadi István 16, Hunyadi Mihály 38, Karancsi Béla 65, Kaszti József 66, Király Ferenc 53, Király Ferencné 46, Trittman György 30, Trittman Györgyné 52 é. 167. GÖRCSÖNY Görcsöny: Görcsön, -be, (-re), -bű (-rü), -be (-re), -i [BC1: Gerchen BC2: Gercsin BC5, 6: Görcsön BC7: Görcsön BC8, SchQ3—9: Görcsöny SchQl: Görtsöny SchQ2: Görcsöny 1715: Gőrcsin (BM. L. Conscr. 4. p. 102.) K6, 8, 9, 10, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Görcsöny] — T: 1847 ha/3209 kh — L: 1372. A török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott falu volt. A felszabadító háborúk után, 1690 körül rövid időre elnéptelenedett. Volt lakói a szomszédos falvakba költöztek. Amikor újra kezdett benépesedni, egykori lakói visszatelepedtek. Népessége a 18. században magyar. A múlt század első felétől kevés nem magyar anyanyelvű is élt itt. 1930-ban 808 magyar, 30 német, 1 tót, 1 horvát, 4 sokác és 30 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1980-ban 1279 magyar, 89 német és 12 délszláv lakta (külterületét is ide számítva). Külterületén 1930-ban 85, 1970-ben pedig 359 fő élt. — P. sz. „Magyarok lakják. A mostani Görcsöny azon helyen fekszik, ahol előtte 1567-ig Antalja és Szód egyesíttetett, és egybe kebelezett falvak feküdtek, melynek romjai most is fenn vannak. Gerzinnek 1560-ig volt egy nagy szerű — termő kőből épült — Vára, árokkal körülvéve, melynek maradványai ma is láthatók. A rég, haj dánban e' helyt' római telepityény lehetett, mit a gyakran kiásható római boltozott sírok tanúsítnak". — A határ É-i része (a mai Keresztespuszta) a K10 szerint 1857-ben nem tartozott Görcsönyhöz. Ezért is kevés itt ma a név. — Fcs.: „Görcsöny görcsös láb" (Berze Nagy 2: 595.). Lásd még Aranyosgadány alatt is! A görcsönyiek szerint: pellérdi tormások, pellérdi pandërok, ócsárdi bédákok, regényei Joskók. Görcsöny [1247/1412: Gurchen: Györffy 1:310]. Bizonytalan eredetű. Talán egy déli szláv R. *Gricane (tkp. 'dombon lakók') hn.-re vezethető vissza, s etimológiailag összetartozik a m. Gerecse hegynév szláv előzményével. Alakilag hathatott rá a m. görcs fn. (FNESZ. 244.) 1. Körösztöspuszta : Körösztös, -be [SchQ7—9: Keresztes praedium K16: Görcsöny psz. Hnt: Keresztespuszta] Lh, Maj, és Szociális Otthon. — Keresztes középkori magyar falu. (BH. 1973. p. 105.) a török hódoltság alatt elnéptelenedett. Lakatlan puszta volt a 18. sz. folyamán is. A múlt század második felében létesült itt uradalmi majorság. 1930-ban 10, 1970-ben 265 lakosa volt. 2. Téglagyár: Uj téglagyár [Hnt, Bt, MoFnT2: Téglagyár I.] Tel. Új, modern téglaégető üzem. 3. Vízmű Tel. Víztároló hely. 4. Vasútállomás [Hnt: Görcsöny vasútállomás és környéke] É. Vasúti megállóhely volt. 5. Ó-temető [T: Temető, Községi temető] Te volt a múlt században. Keresztje 1870-ből való. 6. Temetőiódal Os, mlen. 7. Puszta, '-ra Ds, sz. Régen uradalmi terület volt. 8. Cédulaház: öltöző É. Itt írták régen vásárok alkalmával a járlatleveleket. Ma sportköri öltöző. 9. Pelikán lakótelep: Pelikántelep Fr, új utcákkal. Lásd még a 28. sz. név alatt! Ide tartozik: 13, 21—23, 29. 10. Faluvégi agácis Os, akácos a falu végén. Rókák tanyája. 11. Gá-kert: Kis-rét [K10: Gál és Csürkert] Vö, r, 1. Liba- és kacsafürdő hely. Gál nevű egykori tulajdonosáról. 12. Kerek-rét Vö, r, sz. Kerek formájú hely. Régen itt csépelték a gabonát. 13. Adi utca [Ady Endre u] U. 14. Mártony ék házik É. Tulajdonosáról. 15. Bernáték körösztyik Ke. Az állíttató család nevéről. 16. Kosut utca: Némöt sor [Kossuth Lajos u] U. Csak egyik oldalán állnak házak. Régen németek lakták. 17. Kastéj ut