Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

meto] Te. Ma már nem használt temetkezési hely. Csak egy nagyobb kereszt és néhány sírkő jelzi, hogy temető volt. Egy templom alapja is megtalálható itt. 81. Cërék, -be: szh. Cërik 'Cerik' [K8, 12: Czerék; 1 KIO: Tzerék] Ds, sz. Cerik jelentése: 'cserfaerdő'. 82. öreg-temető: szh. Sztáro groblyë 'Staro groblje' Ds, sz. Nevét a területén található temetőről (80. sz. név) kapta a dűlő. 83. Alsómalom: szh. Dolnyá vodënicâ 'Dolnja vodenica' [K8, 12, 16, MoFnT2: Alsómalom] Ma. Horváth György építette. A malom és az épület is áll. Két személy lakja. 84. Vitéz-telek, -re Ds, sz. Peterdtől csatolták vissza. Az első vüágháború után kapta egy katona, akit „vitézzé" avattak. 85. Peterdi ut [K8: M. Peterdre-ut, M. Peterd felé-ut, Ut Peterdre] Űt. Az adatközlők nem ismerték: 24. Kl: Stauten — 40. Kl : Herrschaft. Wiesen K3: Panav Rét — 49. K3: Pataki Gyöp — 50. K3: Sztaricseva Strana — 62. K3: Siokovath — 72. K2: Hanf Acker — 78. K8: Bandera-Bunar KIO: Banderbunar. Nem tudtuk lokalizálni: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Az írásbeli nevek forrásai: Kl — 1781: Mont. 425/a. — K2 = 1786: Mont. 473/c; — (1787?): Mont. 473/a. — K8 = 1884: BiŰ 455., 1895: BiŰ 456., 457., 458A-, 459/ 2., 1904: BiÜ 457., 458/1, 2. — K9 = 1855: BmK 172. — KIO = 1857: BiK 131/1. — K12 = 1867: Kat. t. — K16 = Kt. 1884; 1926 — K16 = 1884: KT 5560. 1926: KT 5561. — P: 1865 — NB: 1894—1904: NB 2400 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: Serege Mária főisk. hallgató. — Adatközlők: Borsos György 52, Csehtóth György 70, Deli József 72, Lakba György 54, Omódi József 73 é. 164. BIPvJÁN Birján: Berán, -ba, -bu -(bol), -ba, -i: szh. Birjân, u Birjánu, iz Birjáná, u Birjân, iz Birjáná 'birjáni' [BC2: Berjan BC3, 7: Birjan BC4, 5: Birian BC6, SchQ2, 4, 5: Birián BC8, SchQl, 3, 6—9: Birján K8, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Birján] — T: 903 ha/1569 kh. — L: 443. A török hódoltság végére elnéptelenedett. 1694-től Boszniából érkező katolikus telepesek népesítették be. A 18. századtól néhány magyar család is élt közöttük. A múlt század közepétől kezdett itt magyar majd német ajkú lakosság nagyobb számban megtelepedni. A század végére a nem magyar ajkúak között mindinkább terjedt a magyar nyelv ismerete. 1930-ban 319 magyar, 86 német, 1 tót, 83 sokác és 10 egyéb anyanyelvűt írtak össze. Beretváspusztán és Engelmajorban 37 magyar, 19 német és 14 sokác ill. egyéb anyanyelvű lakott. 1970-ben 189 magyar, 110 német és 137 délszláv lakosa volt a községnek. Ebből külterületen élt 48 fő. Birján [1307/1403: Beran: Györffy 1:283.]. Puszta szn.-ből keletkezhetett magyar névadással. Az alapjául szolgáló szn. szláv eredetű lehet; vö. egyfelől szb.hv. Beran szn. (<: Berisav szn.), másfelől pedig cseh Beran [tkp. 'kos'] szn. (FNESZ. 111.) 1. Lázinca: szh. Lázinác 'Lazinac' Fr. Füves térség; ide jártak a gyerekek játszani. A nevét Lazo nevezetűről kapta; de nincs kizárva, hogy a szh. laz fn. tájnyelvi változata, melynek jelentése 'irtvány, tisztás'. 2. Szabadság tér [Hiv.: ~] Az idősebbek közül egyesek ezt is Lazinacnak nevezik. 3. Községi kut: szh. Szëlszki bunár 'Selski bunar' Kút. 4. Temető: szh. Groblyë 'Groblje' [K15: r. k. temető Hiv.: Római katolikus temető] Te. A Groblje jelentése 'temető'. 5. öreg temető: szh. Sztáro groblyë 'Staro groblje' [K15: öregtemető K10: Temető] Fr. Jelenleg sportpálya. 6. Lothári ut: szh. Lotârszki pút 'Lotarski put' Üt. Lothárd falu felé vezet. 7. Rákóci utca: szh. Dolnyi szakák 'Dolnji sokak' [K10: Untere 60 Baranya földr. nevei I. 945