Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

ex Pago (völgy a faluból)] V, S, halastó. Korábban rét volt. 70. Csatos, -ba: szh. Csortos 'Cortos': Na drum 'országútra' S, sz. 71. Csatosnál: szh. Kod Csortosá 'Kod Cortosa' S, sz. 72. Rasanác: n. Hutvád 'Hutweide': szh. Rásánác 'Harsanjac' [P: Pod Harsány; sz] Ds, sz, 1. 73. szh. Kod Atárá 'Kod Atara' Ds, sz. Az Áta felé vezető út mentén. 74. Lipik, -be: szh. Lipik 'Lipik', 'Hársfás liget' [K3: Lipik; sz P: Lipik; sz] S, sz. 75. Emlékmű: n. Tenkmól 'Denkmal': szh. Gáricsin grob 'Garicin grob' Emlékmű volt. Erzsébet királyné tiszteletére itt néhány hársfát ültettek. 76. Vodenica: n. Mü 'Mühle': szh. Kélyinâ vodënicâ 'Keljina vodenica' [K3: Mala Vodenicza; r] É. Vízimalom volt. 77. Kuglër-malom : n. Mü 'Mühle': szh. Kuglërovâ vodënicâ 'Kuglerova vodenica' [Bt, MoFnT2: Kuglermalom] É. Kugler Béla volt a tulajdonosa. 78. Lug, 'Lug', 'Liget' [K3: Luke, Lukéi Dülő; sz P: Luke, Luka; sz] S, e, sz. 79. Szalántai legelők: szh. Szâlântszkë livâdë 'Salantske livade' [K9: Kod bervi; sz, később 1 P: Kod Bervi; sz, 1] Ds, 1. 80. Panta-tanya [Bt, MoFnT2: Panta-tanya] É. A Panta családé volt. 81. Duga-mëgye: szh. Dugâ mëgyâ 'Duga meda' Jelentése 'hosszú mesgye' [K3: Duga Megya, Duga Meggai Dülő; sz K9: Duga megya, Duga megye; sz P: Dugamegye; 1 MoFnT2: Duga megye] Ds, sz. 82. Irtás, -ba: szh. Krcsëvinë 'Krcevina' [K3: Dubrava, Dubrave; sz P: Dubrava; sz] Ds, sz. Kapcsolatba hozható a szh. Dubrava 'tölgyerdő' köznévvel. 83. Alsómalom: n. Mü 'Mühle: szh. Tanizërova vodenica 'Tanizerova vodenica' [P: Dolnya vodenitza; r Bt: Alsómalom] Tanizer János tulajdona volt. Ez a legalsó malom a pogányi határban. Az adatközlők nem ismerték: 38. Velika Dubrava — 40. K9: Csucsvalz — 43. P: Miskova megye — 47. P: Gyurina Bara — 50. K3: Senis Megya — 59. P: Mogyoroska — 63. K3: Gyurin bugyák K9: Gyurin busák — 66. K3: Gomya Zidina — 72. P: Pod Harsány — 79. K3: Kod bervi. Nem tudtuk lokalizálni: P: Mislentzka Megye, Bozsika megye, Majuski, Tencs megye, Mala Szredna, Mala Szridne. Az írásbeli nevek forrásai: Kl = 1745k.: ML. fasc. 93. No. 24/g. — K3 = 1796: GL. fasc. 408. No. 23. Liber Fundualis; — DMT 12. — K6 = PKL ML. fasc. 93. No. 24/g. — K9 = 1856: BmK 248. — P: 1856 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötték: Barics Ernő főisk. adjunktus, dr. Pesti János főisk. docens és Sándor László levéltárig, h. — Adatközlők: Bognár Lajosné Pfeiffer Mária 45, özv. Pfeiffer Dánielné 65, Sztanity János 45, Radies Márk 55 é. 162. EGERÄG Egérág: Egörág, -on, -ru, (-bu,) -ra, (-ba,) -i: n. Ëgrâd, in, àusz, âuf, fon Ëgrâd, ëgrâdar 'egerági' [BC2: Egirag BC4, 6—8, SchQl—9: Egerágh BC5: Egerak Kl: Terrénum Egerágh K9, 10, 12: Egerágh P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Egerág] — T: 1301 ha/2260 kh — L: 822. A török hódoltság alatt is folyamatosan laktak itt. Lakosságának jelentős többsége azóta is magyar. Valószínűleg a múlt század elején kezdtek németek ide telepedni. Később néhány horvát és egyéb anyanyelvű is érkezett a községbe. A nem magyar anyanyelvűek száma lassan növekedett, és 1910-ben tetőzött (296 fő = 33,3%). 1930ban 749 magyar, 109 német, 2 horvát és 13 egyéb anyanyelvű lakosa volt, 1970-ben 716 magyar, 98 német és 5 délszláv élt itt. Egerág [1542: Egerágh: Reuter: BarKözTel. 138]. A települést az innen dél felé tartó patakról nevezték el. A patakra (ág-ra) a névadáskor az volt jellemző, hogy égerfák szegélyezték. (FNESZ. 198.)