Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

Nagy-hëgy [KB: Nagy hegy: Nagyhegy; sző K9: Nagy hegy; e, 1, sz, sző K12: Nagy hegy; sző P: Nagy hegy; sző Hnt: Nagyhegy] H, e, sző. 67. Két-hegy-köz Ds, sz, 1. Néhány éve szántóföld, korábban csak legelő volt. A Kis-hegy és a Nagy-hegy között van. 68. Gömböc, -be: Gömböc-hegy [KB: Gömböczhegy, Gömböcz; sző K12: Gömböczhegy; sző P: Gömböcz hegy; MoFnT2: Gömböchegy] H, sző. Alakjáról. Gömb formájú szőlőhegy. 69. Tölös, -be [KB: Nagy hegy, Nagyhegy; sző K9: Nagy hegy; e, 1, sz, sző K12: Nagy hegy; sző P: Nagy hegy; sző] H, e. A Nagy-hegy alsó része, tölgyfák vannak benne, innen a neve. 70. Ásó-erdő: Álami-erdő [KB: Alsó-erdő; e K9: Alsó Erdő; e K12: Alsó erdő; e P: alsó és felső erdő; e] Ds, e. A hegyek alatt van, nagyrésze Velényhez tartozik. Az adatközlők nem ismerték: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Nem tudtuk lokalizálni: Kl: Derék ut P: Derekút P: Harmados; sz P: Kertfölötti; sz K9: Felső dülő K8: Rétre dülő P: Derékszél : Derék út mentiben elnyúló legelő P: Zoki határ-széli legelő P: Kert fölötti szántó földek P: Réfre dülő P: Gyöptörés. Az írásbeli nevek forrásai: Kl = Bm. L. Inq. 10/1750 — K8 = 1855: BiÚ 21., 1855: BiÜ 22., 1863: BiÜ 23. — K9 = 1853: BmK 9. — K12 = 1864: Kat. színes birtokvázrajz — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2 : 1978. Gyűjtötte: Elek Margit főisk. hallgató. — Adatközlők: Böröcz Jenő 54, Szekeres Kálmán 54, Böröcz Jenőné 46, Szekeres Kálmánné 49 é. 159. GYÖD Gyód, -on, -ru, -ra, -i: n. Jud puszta, Jód, in, fon, auf Jód, jódar (a nagyárpádiak Jid néven említik Gyódotl) [BC1: Gyod BC8, SchQl—9: Gyód K9, 10, TI, 2: Gyód K9, P: Gyod Hnt, Bt, MoFnT2: Gyód] — T: 316 ha/549 kh — L: 465. A török hódoltság végére elnéptelenedett. Utolsó magyar lakói valószínűleg a felszabadító háborúk nyomán hagyták el. Lakatlan puszta volt a 18. század első felében is. 1760 után telepítették be; s első lakói akkor németek voltak. A múlt század végén kezdtek magyarok a községbe költözni. 1930-ban 28 magyar, 546 német és 1 egyéb anyanyelvű lakosa volt. 1970-ben 64 magyar és 415 német élt itt. — P. sz. „1750 körül népesíttetett, midőn német gyarmat[osok] az országban hivattak. — A németek nyelvében [a falu neve]: Jód, Judapuszt, Jolt (?) és Gyod. E községnek felső fölén egy Juda nevezetű puszta volt. E puszta körül telepíttetett [1750 körül] a német ajkú, földműves lakosság". A falu neve a 16. században: Gyód, Gyóda (Káldy-Nagy: 16. o.) — Fcs.: gyógyi pacskërosok, gyódi klumpások — mondják a szomszédos községekben. A falu német lakossága régen pacskërban és klumpában járt. Gyód [1511: Gyod: Csánki 2:487]. A m. dió fn. -d képzős származéka. Tkp. értelme 'diófával benőtt hely'. (FNESZ. 252.) 1. Temető: n. Kirihóf 'Kirchhof: n. Fridhóf 'Friedhof Te. 2. n. Fíhtríb 'Viehtrieb' Űt és Do, e, 1. Ezen hajtották a jószágot a legelőre. 3. Fő utca: n. Háuptgâsza 'Hauptgasse': Alsófalu: n. Unartarf 'Unterdorf' U. A falunak ez a legnagyobb utcája. Alacsonyabb fekvésű hely. 4. Iskola: Iskolakápolna: n. Súla 'Schule': n. Sulkàpëla 'Schul-Kapelle' É. Rendeltetéséről. Az iskola egyik termét kápolnává alakították át. 5. Harangláb: n. Klokastok 'Glockenstock' É. Kis harangtorony. 6. Bót: Kocsma: n. Ksëft 'Geschäft': n. Vircháusz 'Wirtshaus' É. Kettős rendeltetésű. 7. Kis-Regönye: Fősőfalu: n. Óbartarf 'Oberdorf Fr. Magasabban fekszik.