Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

lyen most is látható földhányás Glaviczának mondják". K6: Hideg Telek „Hidor község határához tartozó kaszáló rét, amelyet az uradalom tart fenn, a maga számára". K6: Nagy Erdő „Olasz határa" K6: Plága nevő szántó : Plága Szántó K6: Sáros mező : Sáros Alsó Mező „Hidortól napnyugatra menve". K6: Szalasztó Völgy „Olasz és Nyomja között délre vezető völgy neve". K6: Szély Megye K6: Szénigető Kerek „Régente olaszi jobbágyok és zsellérek égettek szenet". Az írásbeli nevek forrásai: K3 = 1813: Mont. 461/a, 461/b, 462. — K6 = 1759: Bm. L. Metalia Olasz-Nyomja XVI. 509., 1766: Bm. L. Oculatae-Hidor — K8 = 1858: BiŰ" 249., 1880: BiŰ 628., 1897: BiŰ 629. — K9 = BmK 230. — K16 — 1884: KT 5561 — P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Kardos Ágnes főisk. hallgató, Túrós Lászlóné tanár. — Adatközlök: Fux József 49, Jerant János 53, Mammel János 68, Popovics Emil 64 é. 157. GERDE Gerde, '-be (Gerdélbe), '-bű, ('-rü), '-be, ('-re), gerdi (gerdeli) [BC1: Gerdely BC2, 4, 5: Gerdi BC3, 6: Gerdy BC7: Gerde BC8, SohQl—9, K8, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Gerde] — T: 1273 ha/2213 kh — L: 745. Gerde néven 1929-ben egyesült három helység: Gerde, Kisvárjas és Rugásd a török hódoltság idején is valószínűleg folyamatosan lakott falu volt. Lakói magyarok voltak a 18. században is. Csak a múlt század végén jelent meg Gerdén és Kisvarjason 1—2 német, ill. egyéb anyanyelvű. Az 1. világháború évtizedében ismét csak magyar anyanyelvűeket írtak össze a három faluban. A húszas évektől kezdődött a németség lassú betelepülése. 1930-ban a már egyesített községben 667 magyar, 13 német és 3. egyéb anyanyelvű lakott. 1970-ben 706 magyar és 35 német lakta; 1 lakos délszlávnak vallotta magát. — A. sz. régen itt élt egy nagy bajvívó bajnok. Gerede volt a neve. Róla kapta volna a falu a Gerde nevet. Gerde [1216/1550: Guerdei: VárReg. 242.] Bizonytalan eredetű. Talán egy m. R. *Gerd szn.-ből képződött, s tkp. értelme '*Gerd-é'. A m. *Gerd szn. forrásaként a szb.-hv. R. Grd szn. jöhet számításba; 1. még cseh R. Hrd szn. De arra is gondolhatunk, hogy a m. Gerde hn. előzménye egy m. R. *Gerde szn. volt. s ez utóbbi a szb.-hv. R. Grde szn. átvétele. Kevésbé meggyőző az a feltevés, amely szerint a m. Gerde hn. a 'szirt, sziklazátony; ágyás < kertben >; dűlő < szántóföldön > 'hegygerinc' jelentésű szb.-hv. gréda fn.-re megy vissza. (FNESZ. 237.) 1. Csapás, -ra: Füzesi ut Csa, Űt. 2. Szent János-szobor Szo. Érdekes népi alkotás. Műemléki védelmet érdemelne. „Som Tamás által kijavítva 1830-ban." 3. Törött-köröszt: Bódis-köröszt Ke. Korábban el volt törve. Bódis Tamásék állíttatták. 4. Fő utca [Béke u] U. Gerde Ny-i falurészének egyetlen utcája. 5. Rúgást: Rugázsd, -on (-ba), -ru (-bu), -ra (-ba), -i [BC1: Rugasdy BC1—5, 8, SchQl—5, 8: Rúgasd BC6, SchQ2—4, 9: Rugásd BC7: Rugásd K8, 10, 12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Rugásd] Fr. A falu É-i fele. Ide tartozik: 1—5, 7—9, 11, 12, 18—23. — A. sz. valamikor Rigózsd néven említették a falut, mert sok volt itt a rigó. 6. Oláhtelep [Hnt, Bt, MoFnT2 : ~] Lh. Cigánytelepülés. 7. Posta É. 8. Bence Lajos háza É. Fából faragott hosszú tornáccal. 9. Régi iskola É. Egykori rendeltetéséről. 10. Várgyasi-temető : Varjasi-temető : Kisvárjasi-tcmető Te. Most a Szentkirályi út Ny-i oldalán van. Kereszt áll a közepén. 11. Italbolt É. 12. Bót: Vegyesbót É. 13. Kasznárlakás É. Régi uradalmi épület. Ma ny. tanító lakja. 14. Vargyasi-köröszt Ke. 1901 évszámmal. De ez a felújítás éve. 15. Libalegelő: Gyöp: Libagyöp [K8: Tiszta legelő P: Liba legelő; r] S, 1. 16. Varjas: Vargyas: Kisvár jas, -on, -ru, -ba, -i [BC1: Vargya BC2, 4: Varyas BC3, 6—8, SchQl—9: