Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
156. OLASZ Olasz, -on, -ru, -ra, -i: n. Âïlâsz, in, âusz, nach, Állasz, állászar: szh. Olasz, u Ölaszu, iz Olasza, u Olasz, ólászac [BC1: OZaz BC2, 3, 5—8, SchQl—9: Olasz K3,, 6, 8, 9, P, Hnt, Bt, MoFnT2 : Olasz BC1: Hyder BC2 : Hidör BC3, 8, SchQl—9: Hidor BC5, 6: Hidar 1700: Hödör (BHt 1978:63) 1701: Hidéri puszta (uo. :82) K3: Hidor, Hidár K6, 8, 9, P, Bt: Hidor] — T: 1022 ha/1776 kh — L: 702. A török hódoltság alatt Olasz valószínűleg lakott helység volt. Utolsó magyar lakói a 17. század végén hagyták el. 1718 körül katolikus délszláv lakosság költözött ide; 1722—23-ban pedig németek telepedtek itt le. Ez utóbbiak rövidesen elhagyták a helységet. A 18. század második felében délszlávok éltek itt, majd a század végén ismét megjelent a németség. A múlt század folyamán a német ajkúak arányszáma nőtt, és a század végére 60% fölé emelkedett. A délszlávoké ekkor 35% körül mozgott. A magyar anyanyelvűek száma a múlt század utolsó negyedétől lassan növekedett. Az 1; világháború után a délszlávok egy része Jugoszláviába optait. 1930-ban 55 magyar, 377 német, 1 horvát és 162 bunyevác, illetve sokác anyanyelvű élt itt. Héder középkori magyar falu (Györffy 1: 315) a török hódoltság alatt valószínűleg lakott helység volt; és a felszabadító háborúk nyomán néptelenedett el. 1720 körül kezdett benépesedni magyar, délszláv és német kisházasokkal. Az itt létesített kallómalomban pedig zömmel szlovákok dolgoztak. A 18. század második felére a németség jutott túlsúlyba. A múlt század elejére magyar és szláv lakossága számottevően csökkent. A század végére ismét megjelent a faluban néhány magyar anyanyelvű. 1930-ban 16 magyar, 353 német és 1 sokác élt itt. 1950-ben Hidor község beleolvadt Olasz községbe. 1970-ben Olasznak 252 magyar, 365 német és 190 délszláv lakosa volt. 1950-ben községegyesítés folytán Hidor Olasz része lett. — P. sz. „Olasz lakói Boszniából jöttek 1720 körül. Hidor: Itt van Herczeg Battyáni Fülöpnek egy szöllője.is. A németek dézsmát adnak. Rétjei igen csekélyek". — A. sz. a 18. században olasz telepesek alapították a falut, s innen kapta nevét. Fcs.: Olasz, Hidor, Hásságy, Nyomja/ B elvárdgyula ki nem birja. Olasz [1295/1403: Olozy: Györffy 1:352]. Nyugati újlatin nyelven beszélő telepeseknek, közelebbről minden bizonnyal vallonoknak a lakóhelyére utal. (FNESZ. 480.) Hidor '1950-ben Olaszhoz csatolt település' [1295/1403: Hedrich, Heydreh: Györffy 1:315.]. Puszta szn.-ből, mégpedig a Hédervár hn. előtagjaként szereplő szn.-nek Hedrych-féle [1336: Pais-Eml. 421.] változatából keletkezett. (FNESZ. 276.) 1. Rákóci utca [Rákóczi Ferenc u] U. 2. Adi utca [Ady Endre u] U. 3. Rét ajja utca U. Rét van az aljában. 4. Negyvennyócas-szobor Szo az 1848-as szabadságharc emlékére. 5. Hősök szobra Szo az 1. világháborúban elesettek emlékére. 6. n. Täjcsatärf 'Deutschedorf' Fr. Németek lakták. 7. Rét ajja S, r volt, ma belterület. 8. n. Klëtâjl 'Kleeteüer' [K3: Kle Garten] S, sz volt, ma belterület. 9. n. Csapatárf 'Csapdorf Fr. A. sz. 1730 körül Hidor községbe magyarok, foglalkozásra nézve csapók költöztek, s ezek itt telepedtek le. Azonos az Árpád-köri Csabkúta helynévvel. (Györffy 1:292). 10. n. Csapakróva 'Csapgraben' [K16: Csapa árok, Csapa Graben] Vf. Csaptarf falurészen folyik keresztül. 11. Dózsa utca [Dózsa György u] U. 12. Váler-malom Ma Wahler nevűé volt. 13. Fősö utca: Fő utca: Hitel utca: n. Övarkosza 'Obere Gasse': szh. Górnyi put [Kossuth Lajos u] U. A falu leghosszabb utcája. Az utca végén OTP-hitelre épült házak vannak. 14. Snellrájh-króva Vf. 'Schnellereich-graben' Schnellreich nevű dűlőben ered. 15. Verndorfër-malom Ma volt, 1923-ban leégett. Tulajdonosáról. 16. n. Nikszbródkásza 'Nixbrotgasse': n. Peszta kasza 'Pesztgasse' [Táncsics Mihály u] U. A falu szegényei laktak itt. Először Peszt Károly épített házat az utcában. 17.
