Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

197. — K12 = 1888: Kat. színes birtok­vázrajz — K16 = KT 5460. — P: 1865 — NB: 1894—1904 (2689) — MoFn TI: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötték: Német Erzsébet ált. isk. ta­nár, dr. Pesti János főisk. docens. — Adatközlők: Bakó Márton 71, ifj. Laczkó István 66, Marton István 40, Meng János­né Schwarcz Katalin 55, Meng János 60, Pfeiffer János 48, Reith Jánosné 68, Reith János 69 é. 3. SZÁRÁSZ Szárász, -on, -ru, -ra, -i: n. Szárász, in, fun, uf Szárász, szárászer [BC1: Száraz K7: Szárasz SchQ3: Száraz K9: Szárász, Sárász SchQl, 2, 4—9, K8/a, K8/b, KIO K12, P, Hnt, Bt, MoFnT2: Szárász] — T: 598 ha/1039 kh — L: 197. A török hódoltság alatt magyar lakossága elpusztult. A hódoltság utolsó éveiben valószínűleg rácok telepedtek le, majd a 17. század végére lakatlan pusztává lett a falu. A 18. század második felében német anyanyelvűek népesítették be. A múlt szá­zad végéig csak időnként élt itt egy-egy nem német anyanyelvű család. Az 1. világ­háború előtti évtizedben kis magyar kolónia alakult ki 40 feletti lélekszámmal. A két világháború között a magyarok száma megcsappant. 1930-ban 13 magyar és 307 né­met anyanyelvű lakosa volt, 1970-ben 181 magyar és 15 német lakta. 1947-ben felvi­dékieket és moldvai csángókat telepítettek le Szárászon. — P. sz. „Hajdan e vidé­ken is ráczok lakhattak. A mostani [1865] németek ősei némelly mondása szerént Schwartzvaldból és Sziléziából vándoroltak be". Szárász [1382: Zaraz: Csánki 3:450; 1773: Szárasz: LexLoc. 38., 1799: Száraz: Vályi 3:316]. A m. száraz mn.-ből alakult. Vö. 1668: Száraz [így] Mihály szn. (Oki. Sz. száraz a.) (FNESZ. 596.) I. Fölsőmálom: Luc-malom: n. Óvdrmíl 'Obermühle': n. Lucmíl 'Lutzmühle': n. Vászarmil 'Wassermühle'. É. Vízimalom volt a falu felső végében. Egykori tulajdonosáról. 2. Fölsőszer: Fëlsoszër: n. Óvertál 'Obertal' [Petőfi u] Fr. Maga­sabb fekvésű és É-ra esik. 3. Paplak: n. Pfárarháusz 'Pfarrerhaus' É. 4. Temp­lom, -ba: n. Kerih 'Kirche' É. 5. Bót: Kocsma É. 6. Iskola: n. Súl 'Schule'. 7. Kis utca U. Kisebb, mint a többi utca. 8. Fő utca [Petőfi u] U. A falu legnagyobb utcája. 9. Alsószer: n. Unaríáí 'Untertal' [Petőfi u] U, Fr. Mélyebb fekvésű, és a faluközponttól D-re esik. 10. Alsómalom: Top-malom: n. Undrmil 'Untermühle': n. Topmíl 'Topmühle' É. Vízimalom volt. Topp nevű egykori tulajdonosáról. II. Kiráj kuttya F, Kút. 12. Cserfadülő: Erdő alatti-dülő [MoFnT2: Cserfa­dülö] Ds, sz. Régen cserfás e volt. 13. Duce, -ra D, e, 1. 14. Lengyeli-dülö [MoFnT2: Lengyel-hegy] H, Ds, sz. 15. Lengyeli ut: n. Lentldr Véh 'Lengyeler Weg' [K8/b: Lengyeli ut T: Lengyeler Weg] Űt. Lengyel falu felé. 16. Pásztor­dülő fölötti Ds, sz. 17. n. Óbdrberg 'Oberberg' [K9: Obere berg; sző KIO, 12: Obere Gebirg; sző] H, Ds, sz. 18. n. Trënkëkar 'Tränkäcker' [K8/a: Trenk; sző K8/b, K9, K10: Tränkäcker; sz K12: Trenk Aecker; sz P: Tränk Aker; sz, sző] Ds, sz. Korábban sző volt. — P. sz. "itten régenten egy itató Kut volt, mellyből nevét kapta". 19. Dögkut Dögkut. 20. n. Nájd Vízen 'Neue Wiesen' [K12, T: Neue Wiesen; r] S, Men, r. 21. [K9: Grund; sz K12: Gründl acker; sz] 22. Szőllők fö­lött Ds, sz. 23. n. Lânga Trënkëkdr 'Lange Tränkäcker' [K8/a: Breite Acker; sz K10: Lange Tränkäcker; sz] Ds, sz. Hosszú dűlő volt. Közelében egykor itatókút létezett. 24. Pásztor-dülő D, sz. Pásztorház állott itt régen. 25. n. Kiefeld 'Klee­feld' [K8/a, K9: Klee Garten KIO: Kleefeld P: Kleegarten; sz] Os, Men, sz. — P. sz. "ez előtt Loheres kertek voltak". 26. Falu fölött: n. Kopfákdr 'Kopf acker'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom