Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
152. AR AN YOSG ADÁN Y Arányos, -gn, -ru (-bu), -ra, -i: Aranyosgadány, -ba, -bu, -ba, -i [Hnt, Bt, MoFnT2 : Aranyosgadány] — T : 823 ha/1430 kh — L : 437. Pécsarányos és Keménygadány községet 1941-ben egyesítették Aranyosgadány néven. Aranyosgadánynak 1970-ben 416 magyar és 36 német anyanyelvű lakosa volt. — Fcs.: „Gadány fakanál / Görcsöny görcsös láb" (Berze Nagy 2: 595.). Fcs. lehetett az alapja annak a kis mesének, amely a farkasról, rókáról meg a tyúkról szól. (Lásd: leinké picinke. Népmesék óvodásoknak. Móra Könyvkiadó, Bp., 1971. 41. o.) — Fcs.: Arányos gyikénygyáros (Berze Nagy: 2: 595.) A szomszéd községeket így csúfolták: pelérdi tormások (mert a piacra sok tormát vittek), gyódi pacsk'érosok, gyódi klumpások (mert ott pacskerban és klumpában jártak), tésönyi csömöszök (mert a csömösz mezei pockot jelent). A regönyeiek megúszták a hajdint (azaz részegen mentek haza, és a virágzó hajdenát víznek nézték.). Aranyosgadány [1192/1374/1425: Gadan: Györffy 1:304 és 1193: Areinnes: Györffy 1:271]. 1941-ben Keménygadány [1907: Hnt. 484] és Pécsaranyos [1907: Hnt. 817] Községeket Aranyosgadány néven egyesítették. Az Aranyos hn. az arany fn.-nek a származéka. A Gadány hn. puszta személynévből keletkezhetett magyar névadással. Az alapjául szolgáló szn. valószínűleg szláv eredetű; vö. big. Fo^aH szn., szb.-hv. Gudan szn. A Kemény- előtag azzal kapcsolatos, hogy Gadány egykori birtokosai a Kemény nembeli Gadányiak voltak. Pécsaranyos előtagja Pécs közelségére utal. (FNESZ. 60, 229.) 1. Arányos: Pécs-Arányos : Aranyos, -on, -ru (-bu), -ra, -i [BC1, 3, 5, 8, K16: Aranyos BC4, 6, 7, SchQl—9, K8, 9, 10, 12, P: Arányos Bt: Pécsaranyos MoFnT2 : Aranyos] Fr. Pécsarányos és Keménygadány egyesítése után a völgyben fekvő, északi falurész. Ide tartozik: 1—22. Aranyos a török hódoltság alatt valószínűleg folyamatosan lakott falu volt. Lakói azóta is magyarok. A múlt század második felétől néhány német és horvát anyanyelvű lakott a faluban. 1930-ban 471 magyar és 6 német anyanyelvű lakta. — Nh.: Ariánus vallású volt a falu lakossága, és ebből ered az Arányos, későbbb az Aranyos falunév. — P. sz. „Nevét az Ariánus hitfelekezettől kölcsönözte. Hajdan ennek ... püspöki székhelye volt, a templom [ok] alapfalai ma is láthatók. A rk. hitre csak 1700 táján téríttettek". 2. Faluvégi-köröszt Ke. Nagyon régi, már kétszer leomlott, de újból felépítették. Az 1883-as felvételi térképen már szerepel. 3. Pázsiti-híd Híd. A Siden átívelő kőhíd. Az udvarokból ezen át lehet kihajtani az árkon túl levő kövesútra. 4. Nagy utca: Fő utca [Kossuth u] U, Fr. 5. Síd Csatornázott Vf. A gadányi Sütelvölgy forrásaiból táplálkozik. 6. Pásztorház: Bikaistálló É. Itt lakott a pásztor, és itt tartották az apaállatokat. 7. Tejcsarnok: Tejgyüjtő É. Rendeltetéséről. 8. Asósarok: Ósó-sarok. Fr. A Fő utcára merőleges kis köz. Erre lejt az utca, ezért alsó. 9. Templom-falak Rom. 1946-ban e helyen templom építéséhez fogtak; a csupasz falak még ma is állnak. 10. Iskola: Kápolna É. Csak azt ált. iskola alsó tagozata jár ide. 1974-ben 9 tanuló volt 4 osztályban. A felső tagozat termét istentiszteleti célra alakították át. Nh. : Egykor az ariánusok püspöke lakott az épületben. 11. Torony: Harangtorony: Harangláb É. Korábban a Harangláb-dűlőben állt; századunk elején építették fel az iskola mellé. 12. Iskolai-köröszt: Vér Miháj-köröszt Ke. Iskola telkén áll. Vér Mihály családja állíttatta vagy restauráltatta. Nh.: Még az ariánusok állították, akik 1700 körül tértek át a kat. hitre. 13. Főső-Sarok: Antalék, -ba Fr. A Hásságyba vezető út kezdete ez a lakott köz. A használatosabb név az Antal családról. 14. Föszög Fr. Az utca magasabban fekvő, D-i falurésze. 15. Kocsma: Italbót: Vegyesbót É. Kettős rendeltetésű. 16.
