Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

Most a terep teljesen sík. Korábban 1 volt, nyárfaerdő jelenleg. 164. Kerekdomb: Gyir-högy-teté Dt, sz. — A. sz. a Gyír-hegy magaslata, melyen egykor a szentgáli középkori templom állt. 165. Gyír-högy ajja [K9: Gyir hegy alja, Parzellenregister 1857: Gyirhegy algyai mező; sz K12: Gyirhölgyalja; 1 P: Gyirhegy alja; sz "Valamivel emelkedettebb hely a határban."] S, e, korábban bozótos 1. E területen még ma is pár bokros, tüskés, ovális alakú ligetecske található, valószínűleg az egykori lakóházak nyomai. 166. Bíbicük: Bébicök, -be [K8: Bibiezek; 1, sekély, vizenyős árok K12: Bibicsöki; 1 Bibiczek; r, 1 P: Bébiczek; sz — P. sz. „mivel a határos vízforrásos legelőn a madárfaj költeni szokott".] S, sz, korábban Mf. A középkori Szentgál település helye. 167. Rábai áWca Vf volt. A Bíbicek vizét vezette le. Rábai nevű készítette egykor. Megszűnt. 168. Bika-rét S, r. Az apaállatok számára itt kaszáltak; a Bíbicek egy része. 169. Akasztójabokor Bokros hely. — A. sz. A múlt században Zsiga Vendel plébánost kirabolták, az elfogott tetteseket itt akasztották fel, és ide temették. 170. Kacsar-kut Kút volt. A Bíbicek torkolatánál egykor Kacsar Béla legelőtársulati elnök foglalta. Száraz években is adott vizet. Hordókban szállították a vizet a faluba. A Bicsérdi Gazdaság betömette. 171. Halastó [P: Halastó; 1 "E helyen több forrás létezvén, halastavat képeztek, melyben halak találtattak."] Tó volt. 172. Kendöráztatók: Keleti kendörúztatók A Halastó vizének egy részét használták fel itt kender áztatására. 173. Cseri-mező: Gyöpök alsó [K9: Cseri mező; 1, sz K12 (1867): Cseri mező K12 (1883): Alsógyepek, Gyepes alsó; sz] S, sz. 174. Alá-nyillók [K9: Alányulok (!); sz] S, sz. 175. Hármas-határ: Hármas-halom A szentgáli határ DK-i sarkán Szentivánnal találkozott. 176. Rëmanencia: Gója jaja [K8: Remanentia; r] S, sz, korábban r. Egy nagy fán gólyák fészkeltek itt. A Maradványföldek egy része. 177. Nyugati kertajja [K9: Nyugoti kert alya; 1, r, sz K12 (1867): Nyugotti kertalla; sz] S, k. 178. Zsidó gödre G. Austerlitz Jakab egykori kertjének végében vályoggödör. 179. Keleti kertajja [K9: Keleti kert a; 1, r, sz] S. sz, k. 180. Kizs-wőgy ajja [HP: "Alter ad vollem Atsata dictam in plaga Kisvőgy alla; sz" K8: Kis völgy allya; sz Kisvölgy alja; sz K9: Kisvőlgyalya; 1, r, sz] S, sz. Az Acsata melléke. 181. Szengyenizsi hid Híd. A Bükkösdi-víz árkán fahíd vezetett át; a 2. világháború végén felrobbantották. A tsz újraépítette, de ma ismét járhatatlan. 182. Bikács: Bikás, -ha [KS: Bikás; 1, r K9: Bikásberek; 1, r. sz K12: Bikács; r, sz MoFnT2: Bikács] S, 1, r, vizenyős. — Hatos szerint „Tagosítás után az uradalmi birtoktól elesett. Ez a rét nyelte el Szt. Gál község bikáját, mely esemény folytán nyerte elnevezését." Az adatszolgáltatók nem tudják eldönteni, hogy Bikás, vagy Bikács. 183. Szentgáli határ. 184. Szengyenizsi ut: Szentdienesi ut [K8: Szentdénesi ut; Üt Szt. Dénes felé P: Szent Dánezsi ut; Üt] Üt, földút. A templomtérről a Mester közön át tart Ny felé, nagyjából a volt szentiváni határon haladva. — A. sz. „Dorong ut vót Dienesre átal, hogy templomba mennyének. Süppedékes vót a rét, s csak úgy löhetött közlekönni, ha az utat java kidorongúták". 185. Hiricsi, -be [P: Hiricsi rét; r] S, sz, korábban gyep. — P. sz. „A fiatalok itt szeretnek ünnep és vasárnapon összetalálkozni". — Hatos szerint „Egy ház állt ott s valószínűleg annak tulajdonosáról van elnevezve". — A. sz. Egykor kocsma és vágóhíd állt itt. Itt haladt át a római út is. Téglák, kövek még ma is felszínre kerülnek, s számos falubéli talált itt római pénzeket. 186. Naty tőja: Nagy tolja Hatalmas koronájú tölgyfa a Szentkirályi út mentén. Árnyékában pihentek egykor az aratók. 187. Bálint: Bálintoki, Bálintok, -ba [K9: Balint; sz PR: Bálint; sz P: Bálint dülő H: Bálinti; sz] S, sz. — P. sz. „régen puszta, mely egy ily nevű emberről neveztetett el". 188. Szentkiráji ut: Mirajti ut [P: Szent Király utja] Földút. Ma a Keleti közből indul. A 19.