Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
bekebelezett Tárcsa, középkori község emléke. Ma Szentgál egykori határából az ÉK-i részt a Szentlőrinci Mezőgazdasági Technikum tárcsái üzemegysége birtokolja, cserében Rigópusztáért. 103. Határ ut Üt. A Szentlőrinci út egy szakasza, illetve a Tárcsái út, 104. Fenerek: Fenyerek, -be [K8: Fenyerek, Fenyeres; 1 K9: Fenyerek; 1 K12: Fenerek; 1 K16: Fenyereki; 1 P: Fenyeresi; 1 „Vad, fenyeres fű tenyészik itt.'*] S, sz, korábban 1 volt. 105. Hosszufogási [K9: Hoszu fogási; 1, sz KIO, PR: Hosszú fogás; sz, 1] S, sz. 106. Kis-erdő [KB: Kis erdő; 1, r K9: ~. K12: Kis-erdő; 1] S, 1, bokros delelőkkel. 107. Kis-dereki-dülő S, sz. 108. Borjuskut Kút. Gémeskút a borjúlegelőn. 109. Kajsza bokra [K9: Kaisza bokra; K12: Kajsza bokra; 1 P: Kajsza bokra; sz — P. sz. „A monda szerint bizonyos Kajsza nevű ember itt szeretett bujdosni".] S, 1. Korábban a Halastói-árkot kísérő süppedek kiterjedt, tüskés, bokros melléke, 1. A Kajszák elszármaztak Királyegyházáról. 110. Akói-kut Gémeskút volt. Egykor aklok voltak a marhadelelő közelében. 111. Csala-mezö [KB: Csala mező; sz K9: Csala; 1, r, sz K12: Csala mező; P: Csalamező; sz „lapályos lévén a vető reményét gyakran megcsalja".] S, sz. Korábban nyugatabbra levő területet jelölt a név. 112. Szigeti ut: Török ut Ma már nem létező, valószínűleg középkori kereskedelmi és marhahajtó út. Szentkirály felől ért Szentgál határába, s kevés kitéréssel Ny-nak tartva Pöszér. Szentdénes és Szentgál hármas határán fahid vezetett át az Okor folyón. Töltésen haladó földút volt. A II. József-kori felvételen 1784-ben: "Ruinierte Strasse nach Sziget". — P. sz. „a temetőtől nem messze éjszak nyugatra oly töltések láthatók, melyek egykor itt létező országútra mutatnak". A mély talajművelés miatt nyomvonala már csak légi úton lenne felderíthető. 113. Nagy-bokor : Marhadelelő: Daróci halála S, e. Az egykori Sziget út vonalában bokros, fás sűrű. Marhadelelő. Egykor a marhahajtó út pihenőállomása volt. Nevezett Darócit 1956-ban halva találták itt. 114. Fejetek, -be [KB: Fejetek, Felyeték; sz K12: ~ P: ~] S. sz. — P. sz. „Az itt létező vizforrástól, mely ritkán szokott kiszáradni". — A. sz. a szélén volt egy forráskút. 115. Kükép Szo — A. sz. a Lőrinci út mentén a temetőn túl a kanyarban kis Kőkápolna állt. Mivel homokkőből épült, hamar elmállott a köve. 116. Kőkép, -be [K8: Kőkép; sz K9: Kükép; 1, r, sz K12: Kőkép; sz] S, sz. Az új Szentlörinci út átmetszi. 117. Acsata-fojás Vf. Szenlőrinc határában, a pályaudvartól D-re, több forrásból eredt; ma kiszáradt. 118. Sölleivasut: Nasici-vasut [K12: Szentlörinc—Nasici vasút] 1895-ben épült. Vasútvonal. Sellye felé vezet. 119. Halastói-árok Vf. Szentlörinc határából lefolyó víz; egykor bővizű volt. Délebbre középkori eredetű neve: Füzesd. 120. Kajsza-bokrára-dülö [K9: Kajsza bokrára dü. (!); 1, sz] S, sz. Később Csala-mezö. 121. Marhadelelő Bokros, fás terület a legelőn. A nyári napsütés, viharos szél ellen menedék. 122. Kis-kut Gémeskút, s disznólegelő közelében. Kanászkút. 123. Kis-kuti-dülő : Kis-kati [K12: Kis kut i s ; sz] S, sz. 124. Szengyenizsi-határ : Szentdénesi-határ [K8: Szt. Gyenisi halár, Szentdienesi határ; K12: Szt. Dienes] S, sz. A két község között a határt az Okor vagy Bükkösdi-árok képezi. 125. Lécsapoló-árok Csa. A nagyüzemi gazdálkodás során a vizenyős legelő lecsapolására készült. 126. Ke.rék-bokor S, e. Fás, bokros liget. Egykor a juniálisok színhelye volt. 127. Fősötanya: Kacsar-tanya: Téeszmajor Maj. Istállók, gazdasági épületek, gépszín, silók, kazlak, saját vízmű. Az épületek egy része leomlóban. 128. Fejetek [P: Fejetek: „Az itt létező vizforrástól, mely ritkán szokott kiszáradni".] F, Forrásfő. 129. Főső-majori ut Űt. A közelmúltban készült kövezett bekötőút. 130. Delelökut Gémeskút, vályúval, körötte pár lombos fa. Gulyaitató volt. 131. Ötemető, -be Te. A temető korábban használt része, hol Bodai Károly és Kovács Katalin sírja közti részen régi falmaradványokat találtak. — P. sz. „A szentgáli temető-
