Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
149. KIRÁLYEGYHÁZA Kirájegyháza, '-n, '-ru ('-bu), '-ra Ç-ba), -i [Hnt, Bt, MoFnT2: Királyegyháza], — T: 2299 ha/3996 kh — L: 1209. Magyarszentiván és Vásárosszentgál községek egyesüléséből 1940-ben alakult Királyegyháza községnek külterületével együtt 1970-ben 1201 lakosa volt, közülük német anyanyelvűnek 17, délszlávnak 4 fő vallotta magát. — Fcs.: „Szengál békeszerető, Szentivány veszekedő, Szengyenizs kurvatartó, Szentlörinc katonatartó". — „Szentgáliak vagytok, nagy gödörben laktok, megdöglött a bikátok, csapon jár a biklátok". — A. sz. a község mai nevét Nagy György plébános javaslatára kapta az 1940-es községegyesítéskor. Királyegyháza [1940: Hnt. 1973. 997]. 1940-ben Magyarszentiván [1283: Scenth Iwan: Györffy 1:387 és 1274: apud eccl-m S. Johannis prope Okur: uo.] és Vá L sárosszentgál [1292-—7: Zenthgal: Györffy 1:385] községeket Szentgálosiván, majd utóbb Királyegyháza néven egyesítették. A Szentiván hn. a falu templomának védőszentje, Keresztelő Szent Jánosra utal, akit az ómagyarban Szent Iván-nak hívtak. A Szentgál hn. a falu templomának védőszentjére emlékeztet. A Magyar- [1907: Hnt. 644] előtag alakosság nemzetiségével, a Vásáros- [1907: Hnt. 1109] előtag pedig a vásártartás jogával kapcsolatos. Szentgál vásárairól 1376 óta vannak adatok. A Királyegyháza helynevet egyfelől az magyarázza, hogy mindkét egyesült községet temploma — régiesen: egyháza — védőszentjének nevével jelölték, másfelől pedig az, hogy a közelben van Szabadszentkirály község. (FNESZ. 51, 334, 606.). 1. Szengáli faiskola [Szentgáli faiskola] Egykor a falurész É-i végén volt; ma magánház áll a helyén. 2. Csipok-ház É. Csipok János háza a Csapáson túl. 3. Csapás: Marhacsapás [P: Csordás ut] Csa. Széles, bokrokkal szegélyezett földút. A Körtéles nevű legelőre ezen hajtják az állatokat. — P. sz. „E mellett a csorda hajtatik a legelőre". 4. Szengáli hősi emlék: Hősök-szobra Szo. Az 1. világháború hőseinek emléke. Kis fenyőligetben szürke márványkő, kereszttel. Rajta 14 név. 5. Rekeszt: Rekeszti, -be: Marhacsapás [K8: Rekesz; Űt, 1 P: Rekeszti, mely a falutól kapuval szokott elrekesztetni."] Csa. A K-i legelőkre vezető széles földút, szélein gyep. 6. Szengál: Szentgál [BC1: Szent Gaáll BC2: Szt. Gaal BC3: Szent Gal BC5: Szent Gaall BC6, SchQl, K9, 10, 12: Szent Gál BC7: Szent Gháll BC8: Szt. Gáli SchQ2, 4—9, K8, P: Szent-Gál SchQ3: Szent-Gáli Bt, MoFnT2: Vásárosszentgál] Fr. Királyegyháza főutcája. Ide tartozik: 1—20. A régi Szentgál falu külterületéhez tartozott: 93—180, 183—189, 194. — Szentgál a török hódoltság alatt is lakott falu volt. A felszabadító háborúk idején elnéptelenedett. Lakói ekkor a szomszédos falvakba húzódtak. A 18. század elején egykori lakossága visszaköltözött Szentgálra. A falu lakossága azóta is magyar, csak időnként lakott itt egy-egy nem magyar anyanyelvű család. 1930-ban 588 magyar anyanyelvű élt itt. — Nh.: Szentgál község keletebbre feküdt a középkorban a Gyír-hegy környékén, az Alsó-gyep nevű vízbő talajmélyedés két oldalán, honnan a szentkirályi „nemesek" űzték el a lakosságot, s ezután települt a község a mai helyére. Temploma egykor a Gyír-hegyen (1 méteres emelkedés!) állt. — P. sz. Szent Gál "A Szentiványi plébániához, mint fiókegyház tartozik. Szent Ivánhoz oly közel fekszik, hogy a két községet csak a templom, plébánia és iskolaház választja el egymástól. Néhai tudós Szalágyi szerint Szent Gál hajdan római állomás lett volna »Limusa« név alatt, — A szentgáli temetőben s környékén még most is ásások alkalmával több lábnyi mélységben téglák találtatnak ...
