Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

79. Kënyér-hogy D, e. Az uraságnak itt kenyérért irtottak erdőt a cselédek. 89. Keserü-högy [KIO: Keserühegy] D, e. — A. sz. az erdőirtóknak itt keserű kenyeret adtak. 81. Malacos, -ba Os, S, sz. Korábban itt ólak álltak. 82. Törökfórás F. — A. sz. a török időkből való. 83. Buszváró [Buszmegálló] 84. Forgás, -ha [K12: Tízes forgás] S, Os, sz, gy. 85. Üszögi-ódal Os, sz. 86. Takarmányos, -ba Os, S, sz, gy. Régen itt rakták kazlakba a takarmányt. 87. Ü szögi-kanyar : Nagy-kanyar Veszélyes útkanyarulat. 88. Hetes, -be [K12: Fletes] Os, sz. Régen ez lehetett a 7. sz. vetésforgó területe. 89. Forgás, -ba Os, Men, sz. A régi vetésforgóra utaló név. 90. [K8/a, K8/b: Megye sürü; 1] 91. Mohácsi ut [K8/b, K8/c: Mohácsi ország ut; út] Út. Mohács és Pécs felé. 92. Csikós-vőgy [K8/a: Csikós rét. Csikosmezö; r T: Csikós rét; r MoFnT2: Csikós-völgy] Vö, r. Uradalmi csikóállás volt benne. 93. Puszta-rét: Puszta, '-ra [K8/a, K8/b, KIO, 12: Puszta rét; r K8/c, T: Puszta; r] Vö, r. 94. Agárcás, -ba [MoFnT2: Akácos] Os, e, akácos. 95. Liget ajja [K8/a, K8/b, K8/c, P: Liget alja; sz KIO: Ligetalja K12, T: Liget állja; sz] Men, sz. A K8/c szerint tagosított uradalmi birtok volt. A K8/b szerint e helyen volt még a Szent kut nevű sz. Ilyen néven ma Személy határában Maj, Lh van. Lásd ott is! 96. Liget, -be [K8/a, K8/b: ~ ; sz, e] Os, sz. Korábban e, majd ligetes 1 lehetett. 97. Fölső-rét: Főső-rét: Malom-rét [K8/a, K8/b, K8/c: Felső rét; r, 1 P; feZső rét] Vö, r. A falu fölött van, attól É-ra. Malom állott a közelében. 98. Som-erdő [K9 : ~; 1, r] Os, sz. Egykor sombokros e lehetett. 99. Rét-szél [KIO, P: ~; r] S, Os, r, k. 100. [K8/a, T: FeZső közép düZő; sz P: feZső közép dülő] 101. öreg-szöZZő [K8/a, K8/b, K9, 10, P: Bitang föld; sz, r Hnt, Bt, MoFnT2: Öregszőlő-dűlő] Ds, sz, sző, Lh. 102. Számos-cser: Számoscserke [NB, K16, Szamoscserke, Szamos-Cserke P: Számos cseríce] S, sz, k. Korábban csererdő volt itt. 103. Vőgy-főd Vö, sz. 104. [K3: Viz alla; sz] 105. Fenyős, -be [K8/a, K8/c: Fenyős; sz K8/b, K10: Fenyves; 1 K8/a: Fenyősi vízmosás, Fenyves alja, Fenyvesoldal P: Hosszú fenyves] Os, sz, k. Korábban itt fenyves e volt. 106. [K8/a

ç K8/b: Közép dűlő; sz] Közbülső fekvésű dűlő volt. 107. Hanyag-szöllö: Kajsza-szöllő [K8/a, K8/b, K8/c: Kajsza szöllő; sző K12: Kajsza szőlő; sző T,- P: Kajsza szöllő; sző] Os, Men, sz. A filoxera elpusztította, ezért sokáig volt elhanyagolt állapotban. 108. Nagy-szék: Öreg-szöllö Ds, sz, mlen. —- A. sz. a bíró a határszemlén széket hozatott magának. Valószínűbb, hogy a névben a szeg 'szöglet' köznév keresendő. Lásd még a 48. sz. név alatt! 109. [K8/a: Fő dűZő; sz P: fődülő] 110. [K3: OZdaZ földek; sz] 111. Vizes, -be: Vízálló [K8/a, K8/b, K8/c: Víz állás; r K5: Víz állás; r, sz K6, 12: Vízállás; sz] S, r, 1, sz. Esőzések idején itt megállt a víz. 112. [K8/a: Hosszú haraszt; sz K8/b: Hoszu arasz, Hosszú araszt K10: Hosszu-araszt] 113. Szentkuti ut [K10: Marhacsapás] Út Szentkútpuszta felé. Régen marhahajtó út volt. 114. [K8/a: OZáh dülő; sz K8/b: OZá dűZő; sz K10, T: AZá dülő, OZá düZő P: AZZá düíő] 115. Magyarka, '-ba: Magyaros, -ba: Magyar, -ba [K3: Magaros; sz K8/a, K8/b: Magyaros; 1 K8/c, K9, NB: Magyaros K9: Magyaros; 1, r, sz] Os, sz, e, akácos. Régen itt sok mogyoróbokor volt. 116. Mogyorós ajja [K12, P: Magyaros alja; sz] S, Men, sz, e, akácos. 117. [KIO: Kiskert és Nagy-Gyöp K9: Bokros; 1] 118. Kerékmegye [K8/a, K8/b, P: ~; sz K8/c: Kerekmegye K10: Kerek Megye] Men, S, AZ. Itt húzódhatott a megye 'határ' az egykori kerek 'erdő' és a mező között. 118. Sárdagasztó: Sáros, -ba Ds, Vö, e, sz. Eső után itt gyakran elakadtak a szekerek. 120. Vasai [Pécs—Mohács vasútvonal] Vasútvonal. 121. Bajta, '-ba [K8/a, K8/b, K8/c, K12, NB, P: ~ ; sz] S, Men, sz. Bajta nevű egykori tulajdonosáról. Régen itt végezték a búzaszentelést, és jégverés ellen itt imádkoztak. 122. [K3, P: Szarka megye; sz] 123. Kendörös, -be: Kendörfőd [K12: Kenderföld; sz] Os,