Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

utradűlő, Pázdányi útra dülő; sz] S, sz. 77. Urán-tó Tó. 78. Kőmegye: Köme­gyei-dülő [K8: Kőmegyei Dűlő; sz K9: Kőmegye; sz P: Kőmegyei] S, sz. 79. Svajcer-dülő [K8: Svájtzer tábla, Svájczer tábla, Svajczer tábla, Svajczer Dű­lők, Svajczer dűlő; sz P: Schvaitzer] S, sz. Tulajdonnévi eredetű. 80. Majori­dűlő [K9: Major; sz P: Majori] S, sz. 81. Kenderfőd [K8: Kenderföldi Dűlő] S, sz. Itt van a téesz tanyája. 82. Kenderesi-dülő; Kenderesi-tábla [K8: Kenderes dűlő, Kenderes Tábla; sz K9: Kenderes; sz P: Kenderesi] S, sz. 83. Hosszu­szénai-dülő [K8: Hosszú szénaidűlő, Hosszú szénái Dűlő, Hosszú szennai Dűlő; sz] S, sz. 84. Arányosi-dülő : Arányos uti-dülő S, sz. Aranyosgadány határában van. 85. Kese-vőgy i-dülő: Kese-völgyi-dülő [K9: Kese völgy, Kesevölgy; sz P: Kesevölgyi] V, sző. 86. Hegy-ajjai-dülő [P: HegyaZjai] S, sz. 87. Keszüi uti-dülő [K8: Keszüi] S, sz Keszű határában van. 88. M'ényecske-vőgy [Hnt, Bt, MoFnT2: Szőlőhegy] Hs, sző. 89. Ördög-vőgy [K8: Ördöngös Völgy, ördöngös völgyi ré­tek; 1 K9: Ördöngös, Ördöngös; r, sz, sző K12: Ördöngösvölgyi rétek P: ördön­gös] Hs, r. 90. Fé-hegy: Fél-hegy [P: Félhegy] D, e. 91. Kese-vőgy i-hëgy : Kese­völgyi-hegy [K9: Kese völgy, Kesevölgy] D, v, sző. 92. Hátuti-hegy: Hátuti-dülő [P: Hátuti] D, v, sző. 93. Homoki-dűlő [P: Homo ici] S, sz. 94. Uj-hegy [Kl: üj Hegy K8: Újhegy, Uj hegy; sz K9: Uj-hegy, Uj hegy; r, sz, sző] D, sz. 95. Cser­erdő: Cser-erdői-irtás [K8: Cser Erdő] D, e. Cserfaerdő. 96. Cser-ajja-dülő [K8: Cseralyai Dűlő, Cseraljai dűlő; sz K9: Cser alfr/a, Cser alja; sz] D, sz. 97. Tiísóz­dülő D, sz. Túl van a pellérdi határon. [K8: Tűlső, Túlsó; sz] 98. Filegori Fila­gória volt, nincs már meg. 99. Katlan-vőgy D, e, sző. 100. Fábián-tanya [Hnt, MoFnT2 : ~] Az adatközlők nem ismerték: Ilyen nevek gyűjtésünkben nem fordultak elő. Nem tudtuk lokalizálni: Kl: Három Szál Hídja Kl: Visztaj Völgy Kl: Nyi­res Völgy K8: Vargatava K8: Pázdányi Ut K8: Pázdányi Útnál K8: Gyódi Pusz­ta K8: Gyódiszőlő K8: Berekalja; r P: Berek alja K9: Káposztás; sz P: Közi P: Széles K8: Torgolya; sz, 1 P: Torgoja P: Röczői P: Külsői P: Kőpinczei P: Tumo­ki P: Auasi P: Keresztesi P: Gyímesi (?), Gyíresi P: SziZuási P: Benkei P: Tüské­si Hnt, Bt: Útőrház. Az írásbeli nevek forrásai: Kl = Bm. L. Inquisitiones. VII. K8 = 1840: BiÜ 656, 1844: BiÚ 657, 1847: BiÜ 658, 660 K9 = 1856: BmK 243 K12 = 1865: Kat. színes birtokvázrajz P: 1865 — Hnt: 1973 — Bt = 1977 — MoFnT2 = 1978. Gyűjtötte: Pál Zsuzsanna főisk. hall­gató — Adatközlők: Papp Csaba 11, Papp József 64, Keszthelyi Gézáné 62 é. 147. KOZÁRMISLENY Kozármisleny: Mislenykozár : Kozármislény, -be, -bű, -be, mislenyi, mislényi [Hnt, Bt, MoFnT2: Kozármisleny] — T: 1755 ha/3053 kh — L: 1928. Kiskozár és Misleny egyesüléséből 1928-ban alakult Kozármisleny község lakói kö­zül 1276 volt magyar, 241 német, 4 horvát és egyéb anyanyelvű. Ebből külterületi la­kos volt 648 magyar, 12 német és 3 egyéb anyanyelvű. 1970-ben 1596 magyar, 301 né­met és 16 délszláv lakosa volt. — Fcs.: Kosármisleny, Szatyormisleny. A mislenyi ko­fák kosór-ral, szaíyor-ral, jártak a pécsi piacra. Rongyos Misleny — az egykori lakos­ság szegénységére utal. — Egerégi klumpások, mislenyi klumpások falucsúfoló a né­met lakosságra vonatkozott; a németek a magyarokat Zutrkósok-nak csúfolták. Kozármisleny [1332—5: Kosár: Györffy 1:330; 1266: MysZen: Györffy 1:342]. 1928-ban Kiskozár [1542: Csánki 2:499] és Misleny községeket Kiskozár, majd Kozármisleny néven egyesítették. A Kiskozár hn. Kis- előtagja a szomszédos

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom