Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 1-62: Sásdi járás

Saskovicai-legelö Ds, 1. 143. Proletár-főd Ds, sz, 1. 1919-ben itt is osztottak földet. 144. Hiljai-högy: Hülei-högy [MoFnT2: Hiljai-hegy] H, e, bokros hely. Az adatközlők nem ismerték: 38. KIO: Csat Kapás — 37. KIO: Oldalas Brezik — 39. KIO : Uradalmi Mulyák — 40. KIO: Granárium felső — 51. KIO: Granárium 51. K13: Granarifelder — 63. KIO: Mulyák belső — 78. KIO: Jóssek Kapás, Jossek — 79. KIO: Rétekre dülő Kapás — 88. K8/a: Kauls Mühle — 99. K8b: Pusztása — 99. K13: Gaal — 111. K9: Kálvária felső — 119. K8á: Tovan Bach — 134. KIO, P: Katits. Nem tudtuk lokalizálni: Bik eltűnt település neve. Bikaion vagy vidékén fekhetett (Csánki 3: 418). — K13: Bikali föld — Dob: település volt Bikal környékén (NB szerint) — Sógormalom: A. sz. bikali malom volt, de helyét nem ismerik. — P. Soós darab, — Zsidó temető: a nevet ismerik a helybeliek, de a pontos helyét nem tudják. Az írásbeli nevek forrásai: K6 = 1745: Bm. L. Inquisitiones V. 130. K7 == 1857: BmT 75 — K8/a = 1864: BiŰ 67 — K8/b = 1868: BiŰ 68. — K9 = 1855: BmK 31. — KIO = 1856: BiK 26. — K12 = 1864: Kat. színes birtokvázrajz a helyi tanácson — K13 = é. n.: KT 5460. — Bm. L. Űrb. 1858 (Űrbéri perek anyaga) — Bm. L. BiŰ 1862 (Úrbéri perek anyaga) — Bm. !.. BiÚ 1868 (Úrbéri perek anyaga) — P: 1865 — NB: 1894—1904 (2380) — MoFnTl: 1971 — Hnt: 1973 — Bt: 1977 — MoFnT2: 1978. Gyűjtötte: dr. Pesti János főiskolai docens (1962-ben és 1968-ban). — Adatközlők: Golubán Antal, 65, Golubán Lajos 67, Hild Gáspár 46, Kaszanics Imre 72, Mülbert János 58, Puchner Károly 73 é. 7. EGYHÁZASKOZÁR Kozár: Kazár: Egyházaskozár: Ráckozár, -on, -ru, -ra, -i: n. Kozárt, in, fun, uf Kozárt, fun Kozárt, kozártar [BC4: Kazár BC5, 7: Kozár BC 6, SchQ 4, 6—9, K7, K9, P: Rácz Kozár BC8, SchQl, 2, 5, K8, K12: Ráczkozár — 1934-től: Egyházaskozár Hnt, Bt, MoFnT2: Egyházaskozár] — T: 2445 ha/4248 kh — L: 1022. A török hódoltság utolsó éveiben, 1680 körül néptelenedett el. Forrásainkból nem derül ki, hogy mindaddig itt élt magyarok, vagy a már közben ide települt rácok hagyták-e el ekkor a falut. 1696-ban újra benépesült: rác családok telepedtek le. A Rákóczi-szabadságharc végére — úgy látszik — ismét pusztává lett. 1720-ban újból g. keleti délszlávok éltek a faluban, 1750 körül a lakosság túlnyomó többségét ők teszik ki. A múlt század folyamán a helység rác nemzetisége háttérbe szorul. Elkezdődött kitelepedésük, és a múlt század utolsó évtizedében az utolsó rác családok is elhagyták Ráckozárt. 1752 és 1768 között nagyszámú luteránus német telepedett le, a múlt század végére ezek lélekszáma megközelítette az 1400-at. 1760 körül és századunk elején katolikus délszlávokat is találunk, de számuk nem jelentékeny. Magyarok a 18. században csak időnként éltek itt; a múlt században már folyamatosan volt a helységnek néhány magyar lakosa. 1930-ban 83 magyar és 1136 német anyanyelvű, 1970-ben 843 magyar és 200 német lakta. — 1947—48-ban a kitelepített német családok helyére moldvai csángók, bukovinai székelyek és felvidéki magyarok költöztek. Természetes, hogy a község mai nyelvi arculata rendkívül heterogén. — A falu neve a moldvaiak kiejtésében: Kazár. A határneveket a betelepítettek átvették a falu régebbi lakosságától; és nyelvjárásuk szerint mondják a „tanult" helyneveket. — Nh.: Régen Kozár egyházközsége volt a legnagyobb. Több község tartozott hozzá. Ügy tudják, hogy a falu egy Kozara nevű nemesasszony birtoka volt, és a rác jelző a helység egykori szerb(rác) lakosságára utal. — P. sz. „Népesítése állítólag egy Csarnovits nevü rácz patriarcha alatt történt volna, ki a ráczokat Szerbiából hozta volna erre a vidékre; ...később németek telepedtek itt le, kik részint Készen herczegségből, részint Würtenbergbő\ vándoroltak be; azon időtől a ráczok mindég fogytak, úgy hogy jelenleg (1865-ben) még csak 10 család lakik itt. A népmonda szerint, a mikor a ráczok e vidéket megszállták, egy Kóza nevü nő szerepelt volna mint földesuraság, és miután az egész népség ráczokból állott, a község „Rácz-Kozárnak" neveztetett volna el". 6 Baranya földr. nevei I. 81