Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
A török hódoltság alatt valószínűleg lakott falu volt; lakossága azóta is magyar. A múlt század elején magyar lakói mellé németek kezdtek betelepedni. 1890-re számuk elérte a 23%-ot (122 fő). 1900 körül a német anyanyelvűek száma rohamosan fogyni kezdett. 1930-ban 451 főnyi lakosságát teljes egészében magyar anyanyelvűnek jegyezték fel. 1970-ben 335 magyar és 118 német élt itt. Romonya [1542: Romonya: Reuter: BarKözTel. 147]. Talán szb.-hv. eredetű; vö. szb.-hv. Rumenja vrata [tkp. 'Rumen kapuja'] ,a városkapu Senjben'. L. még szb.-hv. Romina 'egy hegy', valamint szín. Rumanja vas 'egy falu'. Az oí. Romagna lat. Romania tartománynévből való származtatása nem meggyőző. (FNESZ. 548.). 1. Fő utca [Béke u] U. A falu legnagyobb utcája. 2. Főső utca [Kossuth Lajos u] U. A falu É-i, dombon levő utcája. 3. Budai köz Köz. Az ott lakó Budai család nevéről. 4. Templom É. 5. Templom tér: Örzsébötkert Tér. A mai Templom tér Erzsébet királynő emlékét őrzi a nevében. Négy hársfa állt itt, az „Erzsébetfák", de már nincsenek meg. 6. Hősök szobra Szo. Az 1. világháborúban elesettek emlékére állíttatták a Templom téren. 7. Kultúrház: Kultur, -ba É. 8. Csapó köz [Zrínyi u] U. A Csapó nevű család itt lakik. 9. Rét utca [Rákóczi u] U. A rét szélén húzódik el. 10. Tanácsház É. 11. Pap köz: Kovács köz Köz. Pap nevű kovácsmester lakott itt. 12. Vasasi ut [K2: Via ad Vasas ducens; ut] Űt. 13. Hirdi ut: Epörfás ut [K2: Via ad Hird ducens; ut Út. Mezei út Hird felé. Az eperfák már nincsenek meg. 14. Malomkert [K2: Felső Rétek; r K8: Felső rét; r K9: Felső rétek; bels., r kis tó P: Felső rét K12: Malomkert] S, r, gy. A Novák-malomhoz tartozott. 15. Csutorás-malom: Nóvák féle malom: Répás-malom [K16: Csutorás malom] Ma. A szomszéd falvakból ide jártak őrletni, 30 évvel ezelőtt még működött. Régi vízimalom volt. Tulajdonosairól nevezték el. 16. Hosszi, -ba S, sz. — A. sz. „jó hoszszi fődek vótak itt". 17. Sziloska, '-ba: Sziloskai-düllő [K2: Sziloska tető; sz K8: Sziloskai dülő; sz, Sziloska; sz K9: Sziloskai; sz K12: Sziloska N: Sziloska P: Sziloskai dülö MoFnT2: Sziloska] Ds, sz, gy. 18. Igyenös, -be: Igyenös düllő: Egyenös düllő [K8: Egyenes dülő; sz K8: Egyenes; sz K9: Egyenes düllő. sz K12: Egyenes P: Egyenes dülő] S, sz, egy része ma már gyümölcsös. 19. Berök, -be: Büdös-berök: Büdös-berki-düllő [K8: Büdösberek; sz, Büdösberki dülő; sz K8: Alá dülő; sz K9: Büdösberki; sz K12: Büdösberek N: Büdösberek P: Büdösberki dülő] S, Ds, sz, gy. A dűlő aljában van a Büdös-berek. Itt ered a patak, melynek közelében (Ellenden) kitűnő gyógyvízre bukkantak 1970-ben. 20. Fenyős, -be Ds, gy. Régen szántó volt. 21. Málomfő, -be: Malomfé, -be [K2: Canabetum; sz K8: Malomfői dülő; sz, Málomfő; sz K9: Malomi fő düllő; sz K12: Maío77ifő N: Málomfő P: Málomfő dülö] Ds, sz. 22. Fenyősi szurdok Út. A víz már annyira kimosta, hogy közlekedésre alkalmatlan. 23. Magos, -ba: Magosok, -ba [K8: Kenderföldek; sz K8: Kenderfőid; sz P: Kenderföld] S, r, k, régen sz. 24. Kilső-Királ-vőgy : Kirá-vőgy: Királ-vőgy: Kirá vőggye [K8: Külső királyvölgy; sz K8: Külső király völgy; sz K9: Külső királyvölgy; sz K12: Külső Király völgy N: Királyvölgy P: Külső Király völgy] Vö, Ds, sz. 25. Béső-Királvőgy: Királ-vőgy: Kirá vőggye [K2: Nagy völgy; sz K8: Belső Királyvölgyi dülő; sz K8: Belső király völgy; sz K9: Belső királyvölgy ; sz K12: Belső Király völgy P: Belső Király völgy] Vö, Ds, sz. A 24. és 23. együtt a Királ-vőgy. 26. Bogádi ut: Országút Üt. Bogád felé vezet. 27. Paska, '-ba [K12: Paska N: Páska] Ds, sz, sző. 28. Utonátó, -ba: Utonátó-düllő [K8: Utonáltaldülő; sz K8: Uton által dülő; sz K9: Uton által dülő; sz K12: Uton által dülő P: Uton által dülő; sz MoFnT2 : Uton által] Ds, sz. 29. Faluvég [K2: Itató; itatóhely K8: Itató; r] Ds,