Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

szünk megfogva". 3120. [K2: Nillos; sz] A név bizonyára a nyilas (= nyulai történő) földosztás régi emléke. 3121. Fölső-homok: Homok, -ra: Homoki-düllő[KB/a, K8,b, K8/c, K9: Homok; sz K12, P: FeZső homok; sz Nyr: FeZsőfcomo/c] Ds, sz volt, most barackos. 3122. Homok, -ra [Mt: Homok] Ds, 1, sző, tanyaszierű épületekkel. 3123. Megye-köz [K2: Megye Kösz; sz] Ds, sz. Átjáró (köz) volt a~ bogádi határ felé. 3124. Határ, -ba [K2: Hattar Mező K3, 5: ~; sz K8/a, K8/b, K8/C. K9, 12, P: ~; sz] Ds, sz. Szabolcsi földek a nagykozári határszélen. $125«. Határ-cser [Mt: ~] Ds, 1, e. 3126. Sürü, -be Ds, sz, bokros. Régen e volt. 3127. Sürü ajja Ds, sz. Felette régen e volt. VIII. A régi PÉCS külterülete (Mecsek): 3128—3329. 3128. Mecsek, -re [1stvánffy: Mececus (a Mecsek latin neve) 1778: Möns Mecsek, Pécs fölé írva OLVKT 416. Pálos 52. Kassai, Szökönyv I., 38: Metsek, Pétsi Metsek, Pétsi meszesek, meszes hegyek K9: Mecsek; e, r, sz, sző A: ... Pécs városától É-ra... a Mecsek erdő kezdeténél... T8: ~ ; e Bt, Pt, Mt, MoFnTl, 2: - ; e] H, e. A Pécs feletti erdős hegy neve (szorosabb értelemben), illetve a Mecsekhez tartozó baranyai hegyvonulatok összefoglaló neve (tágabb értelemben). Puszta személynévből keletkezhetett magyar névadással. Az alapjául szolgáló szn. (Mychk, Mechk) a m. Miklós szn.-ből rövidüléssel alakult m. R. Mik szn. kicsinyítőbecéző funkciójú -cs képzős Mikes származékának a hangátvetéses változata (FNESZ. 414.). Vö.: Erdősmecske, Magyarmecske. 3129. Nagy-méjvőgyi-árok [T8: Nagymély völgyi patak; Vf Mt: Nagy-mély-völgyi-patak; Vf] Vf. 3130. Nagy-méj-vőgy [K6: Mély völgy MoFnT2, Mt: Nagy-mély-völgy] Vö, e. Hosszú, mély völgy, patakkal és forrásokkal. 3131. Petnyák, -ra [K6: Petyák] H, sz, e. K6: ,,Pécs és Mánfa határánál Petnyák nevö szántók..." 3132. [K6: Mészégető Helek] K6: ,.Petnyák nevö szántók után Mészégető Helek vágynak, mely már régtől fogva közönségesen Mészégető Heinék neveztetik..." K6: „Úrfi Erdőiül Északkeletre haladva Pécsi zénégető hele (másutt: Pécsi Szénégető locus)". 3133. Mecsek-fórás [Mt: Mecsek-forrás; F] F. 3134. [K6: Kalán Malom] K6: ..Mészégetőtől Délnyugatra kis közönséges malom régtül fogva Kalán Malom nevezetű . . . Kalán malomnak közvetlen után Melegma Völgye (másutt: Melegh ma Völgyje) járatott. .. Kalán nevö malmot ismeretlen pécsi bosnyák molnáf építette és ebben búzát szamárháton hordta, mögötte Melegma nevö völgy vagyon". 3135. Meleg-mány [K6: MeZeg Mán MoFnT2, Mt: Meleg-mányi-völgy] Vö, e. A név utótagja a máZ ~ mán ~ mány 'hegyoldal' köznév. Arra utal a név, hogy ez a hely meleg, napsütötte hegyoldal, ül. völgy. A völgy bővelkedik természeti szépségekben, ezért természetvédelmi terület. —• Melegmál középkori falu ueve az 1542. évi öszeírásban: Melegmál [Reuter: BarKözTel. 144.] 1554-ben: Melegmála, 1562-ben, 1582-ben Melegmál [Káldy-Nagy: 15. o.]. 3136. Meleg-mányiárok [T8: Melegmányi patak; Vf] Vf. 3137. Barátság-fórás [Mt: Barátság-forrás; F] F. 3138. Stiglicfogdosó-tető Ht, e. 3139. Farkas-gödör [MoFnT2, Mt: <W; e] Vö, G, benne forrás. 3140. Meleg-mányi-fórás [T8: Melegmányi forrás; F V: MeZegmáni/i f. Mt: Meleg-mányi-forrás] F. 3141. Meleg-mányi vízesés [Mt: Vízesések; vízesés] Vízesés és patakvölgy. 3142. Mésztufa-lépcsök [Mt: ~] Lépcsős patakvölgy. 3143. Bagjas, -ba: Baglas, -ba [A: Baglas; e és forrásvölgy MoFnT2, Mt: Baglyas] H, e. 3144. Dagonyászó-fórás [Mt: Dagonyászó-forrás; F] F. A név nyelvjárási dagonya 'marha által felvert sár, vagy állatoktól felvert sűrű sár' [TESZ I., 586.]. Pécsi gyermekek kedvelt nyári játéka a dagonyászás 'a testnek sűrű sárral, iszappal való befedése'. 3145. Gilice-högy: Gilica-hëgy [Nyr. 1875: GiZicze hegy; e Nyr. 1916: Gilice hegy MoFnT2: Gilice-tető Mt: Gilice-hegy};