Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
ezt mondták". K6: „Azon hel mely Vasas határában találtatik". 2577. Fajankó sóstála: Betyártanya [K12: ~] H, e és hatalmas nagy kő, nem messze a Fajankó-kúttól. — Nh.: Féltek erre járni a vasasiak, mert a hely egykor betyártanya volt (Fajankó nevü betyár szállása). Az itt elhaladó ösvényen mindig félve és futva mentek a gyerekek, mert — szerintük — nem egyszer jelent meg. ezen a helyen a szellem. Többen látni vélték itt a szellemet. 2578. Mecsek, -re [K12, GT: Metsek Mt: ~] H, e. A falutól É^ra levő hegység összefoglaló neve, vagyis tájnév. 2579. Csomor-gunyhó Ho, e. Egy Csomor nevű erdésznek volt itt kunyhója. 2580. Vas-kut: Vasas-kut: Vadas-kut [OL: Vázas kut; F K6: Vasas Kut K8/a: Vazaskút; e K12: Vas kút, Vasas kút; e] H, Gs, e. Kis F volt itt. 2581. Köves-domb: Küjes-domb [K8/a, K8/b: Köves domb; e] D, e. Köves talajáról. 2582. Hosszu-gödör [K8/a, K8/b: Vizeres gödör; e] Gs, e. A hosszú gödörben kis Vf, ér van. 2583. Köves-tető Ht, e. Nagyobbik része a hosszúhetényi határhoz tartozik. 2584. Lapos-kü [K6: Lapos Kő, Lapos Kű K8/a, K8/b, GT: Lapos kő; e] Hs, Ds, e. K6: „Lapos Kü Vasas község határának egy része, mely a legelőre menő ut mellett vagyon". 2585. Koszonya, '-ba: Kosznya, '-ra [OL. K12, GT, Mt: ~; e K16: Somostető] H, e. 2586. Cseres, -be: Cserös, -be H, e. 2587. Cserös-fő [K8/a, K8 b: Cseresfő; e K12: Szenes (?), Cseres (?)] H, e. 2588. [Ev8/a, K8/b: Véred ut; utj A Telek-völgyön és Cseres-főn áthaladó út Vasas-kút és Nyavalyád-hát felé. 2589. Petőfi-akna: Thomën-akna [SchQl—8: ln fodinis lynthantracum Vasasiensibus 'vasasi kőszén bányáknál 1 SchQ9: Vasas-bám/afcefep K12: Bánya A: a vasasi Thommen akna BA: Thommen (ma Petőfi-) akna MoFnT2, Mt: Petőfiakna] B és Lh. Kőszénbánya. BA szerint 1869-ben létesítették. (BA. 34, 46, 48, 49, 51.) — A. sz. egy Thommen nevű mérnökről kapta nevét. — Állítólag már 1766-ban bányásztak Vasason szenet. A múlt század első felében vált igazán híressé jó minőségű szenéről. 1840-ben már 21 polgárnak volt itt bányája. A vasasi bányák a múlt század első felében mintegy félszáz munkásnak (többségben németeknek) adtak megélhetést; de más, nem magyar anyanyelvű is élt itt. A bányatelep benépesedése a múlt század utolsó hd.omadában vett lendületet. 500 fölött volt az ide települt németek, tótok, cseh-morvák száma. A jövevények lassan elmagyarosodtak. A magyar bányamunkások letelepedésével alakult ki századunk első felére a bányatelep népessége. 1930ban 1164 magyar, 115 német és 27 egyéb idegen anyanyelvű lakosa volt. — Vasas helynevünk azzal lehet kapcsolatos, hogy lakói vassal adóztak a pécsváradi apátságnak (FNESZ. 683.); vagy a pécsváradi apátság alapítólevelében „tributarii ferri" néven említett vasasokról (vasbányászoktól) kaphatta nevét [Györffy 1:403]. 2590. Vasas presszó [Hiv.: Vasas eszpresszó] É, eszpresszó. 2591. Tó: Kis-tó Kis mesterséges tó a külszíni fejtés egyik gödrében. Mellette szép erdő van. 2592. Bánya ut [K8/b: ~; út] Ût. A bánya felé vezet. 2593. Szalma híggya /K8/a, K8/b: Szalmahidja; e] H, e. 2594. Közép-orom: Közép-hát [OL: Agri Közéb Orom Sylva inputati; e K8/a, K8/b: Közép orom, Középorom; e] Ht, e. E helynek régen Kis-kut volt még a neve. [K8/a, K8/b, K8/c, K12: Kis Kut; e]. A név forrásra és kis erdőrészre vonatkozott. 2595. [OL: Szényes völgy] A térkép a hosszúhetényi határon jelöli, a völgy egyik ágába írták: „Szánbánya". 2596. Hársastelep [Mt: —] Lh, Ds, e. Lásd még Hosszúhetény neveiinéi 1 2597. Szentös-tető [K8/a: Szentes tető; e] Ht, e. 2598. Szentösi-vőgy [OL: Szentesi völgy] Vö, e. 2599. Dervendi-fórás F az erdőben. 2600. Hársas kulcsosház [Pt: ~] É, turistaház a Harsasban. 2601. Szenes, -be [K12:~; e] H, e. 2602. Hársas, -ba [K8/a, K8/c: ~; e, 1 K16: Hárságy] Fs, Ht, e és bányatelep a hetényi határszélen. A K16 adata inkább Hosszúhetény területére vonatkozik. 2603.
