Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

[T4: Höf fier bőrgyár T5: Höf fier testvérek bőrgyára T8, 11: Bőrgyár Hiv.: Pécsi Bőrgyár] Gyár. A Höffler család alapította 1811-ben [KJ. 51.]. 1777. Aranybika [Hiv.: ~ vendéglő] É, vendéglő. 1778. Betongyár [Hiv.: Beton- és Vasbetonipari Művek Pécsi Gyára] Gyár. 1779. Bolgár Néphadsereg útja [Á: Siklósra vezető országút Pt: ~; út] Űt. Itt állott korábban a Számp-vendéglő [MeP. 20.]. 1780. Vágóhíd [TI: Vágóhidak T5, 8: Közvágóhíd] Tel, vágóhíd. 1781. Állatforgalmi [Hiv.: ~ és Húsipari Vállalat] É, Tel. 1782. VOLÁN [Hiv.: 12. sz. VOLÁN) Vállalat. 1783. VOLÁN-étterem Étterem. 1784. Autójavító [Hiv.: 14. sz. Autójavító Vállalat] Vállalat. 1785. Vágóhíd utca [Kor.: Közvágóhíd u Pt: ~] U. 1786. üj fölüljáró [Tüzér utcai felüljáró] 1981-ben új felüljárót avattak a pécsiek. Ez év nyarán adták át a forgalomnak a Tüzér utca végében épült vasúti felüljárót. 1787. Tüzép-telep: Tüzép [Hiv.: 1. sz. TÜZEP-telep] Tel. 1788. Akkumidátorgyár [Hiv.: ~ és Szárazelemgyár] Gyárüzem. 1789. Roncstelep: Bontó Tel. IV. PÉCS belterületének nyugati része (Deindol, Arany-hegy, Makár-hegy, Üjmecsekalja, Mecsekszentkút, Magyarürög, Patacs, Rácváros, Kovácstelep): 1790— 2283. — 1790. Szentkút: Mecsekszentkút, -on, -ru, -ra, -i [BC8: Szent Kut 1778: Sacer Fons (OLVKT. 416. Pálos 52.) 1778: Statua BV. lapidea a PP Ord. S. Pauli . .. erecta (OLVKT 416. Pálos 52.); a pécsi határon jelöli 1778: Fons lapideus ab lisdem P. P. extractus (OLVKT. 416. Pálos 52.) 18. század: Terrénum Eremitarum Sacrofontanorum (OLVKT. 421. Pálos 52.) Kl: Fons Sacer ('Szentkút') Kl: Diverticulum Szent Kut '.. . szállás' K3, 4: Szent Kut SchQl—9: Szent-Kut K9: Sz. kut Hnt, Bt, MoFnT2, Pt, Mt: Mecsekszentkút] Lh, Vr. 1930-ig önálló község volt. Ide tartozik: 1790—1811. — A török hódoltság elmúltával hamarosan pálos szerzetesek telepedtek meg Szentkúton, ahol a rend eltörléséig (1786) kis zárdájuk állt. A múlt század elejére a zárda már elpusztult, helyét egy fakereszt jelölte meg. A múlt század utolsó harmadában alakult ki Szentkúton a német kisházasok falucskája. Lakossága a múlt század második felében részben kicserélődött, részben a magyar nyelvre tért át. 1920-ban 162 magyar és 3 német anyanyelvű lakosa volt. 1930-tól Pécshez tartozik. — Az egykori falu É-i (felső) végében ma is van egy forrás. Ennek régtől fogva Szent-kut a neve. A köré települt kis falu róla kapta nevét. — P. sz. ,,A község nevét az ott létező forrás kúttól vette, melynek közelében hajdan pálos szerzetes zárda volt, és azon kút mint Szentkút látogattatott, és máig is látogattatik. A kolostor és templom romjainak hellyé máig is tudvák. Kóbor Jakab plébános szerint Szent Kút már 1339-ben létezett, mint a pálosok birtoka". 1791. Fölső-Szentkút: Fölső-vég: Főső-vég Fr volt. É-on és magasabban fekszik. A település régebben egyetlen hosszú utcából állott az É—D irányú völgyben. 1792. Szent-kut: Szent-kuti-fórás [Kl: Fons Sacer 'Szent kút' Mt: Szentkút-forrás; F] F. Jó ivóvize van. Az idősebbek még mindig csak innen visznek vizet. A bővizű forrás vize végigfolyik a falu völgyén, s délebbre több kis ér egyesül vele. Az itt lakó idős emberek szerint a forrás vize szent, és ezért is építettek a forrás mellé haranglábat. 1793. Harangláb [Mt: ~] Kis harangtorony. A falunak ma sincs temploma, ezért itt szokták tartani a búcsút; és vasárnap, ünnepnapokon gyülekező hely volt. 1794. Köröszt [1778: Locus in quo Cruz olim a PP. Sacrofont. erecta decidit (OLVKT. 416. Pálos 52.) Ke. Régi kereszt a temető bejáratánál. Az idősebbek gyakran visznek ide friss virágokat. 1795. Régi temető: Öreg temető: Temető Te. Ide már nem temetkeznek, de a régi sírokat még gondozzák. Itt állt régen a pálosok zárdája. A kápolna alapfalai (igen rossz állapotban) még megvannak. — 1945től kezdve a szentkútiak már Pécs város temetőjébe temetkeznek. 1796. Sétaút