Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

város nyugati részén lévő hegy neve őrzi." [PK. 37.] — P. sz. a Makár lukó név (dűlő volt a mai Hőerőműtől D-re) is Makár Jánossal van kapcsolatban. 917. Főiskolai utca [Pt: ~; u] U. A Tanárképző Főiskola mellett levő utca neve. 918. Porfc: Főiskolai Park [Pt: Sportpálya] Park és sportpályák. A szépen gondozott park védettséget érdemelne. 919. Szülészeti Klinika [T6: M. kir. bábaképző intézet T8: Bába képző Intézet Pt: ~] É. A POTE Szülészeti Klinikája. Az egykori bábaképző létrehozásában és működtetésében dr. Doktor Sándornak voltak jeles érdemei. 920. Diófa utca [Pt: ~; u] U. Az út mentén diófák álltak. 921. Gyermekkórház [T6: M. kir. állami gyermekmenhely T8: Gyermek menhely Ma: Gyermekvédő Intézet, Gyermekkórház, Gyermek-szívbeteggondozó] É, kórház. 922. Idrisz baba türbéje: Rókus-kápolna [K9: Puskapor-raktár Pt: ~] É, 16. századi török sírkápolna.. „Idrisz baba a 16. századi Pécs ismert egyénisége volt. Nagyhírű orvos vagy jövendőmondó, aki a környékbeliek már életében, de különösen halála után szentként tiszteltek." [DPSZ. 171.]. „A török uralom után a türbe a jezsuiták birtokába kerül, akik — az 1695-ös összeírás tanúsága szerint — azt kápolnává alakítják át, és a pestis ellen oltalmazó Szent Rókusról nevezik el. Ennek emlékét őrzi a Rókus-domb elnevezés (is)". [PTE. 84. o.] 1777-ben: "Rochus Capein und dessen Berg". [Pvj.]. 923. Rókus-domb [K9: Rókus; 1, sző P: Rókus; sző] D, részben beépített Vr. Korábban 1 és sző volt. — P. sz. „az aljában lévő Rókus kúttal vette nevét". 924. Rókus-kut: Török-kut [DPSZ: Török kút, Kerlejela] F és kut a Rókus-domb oldalában. Törökkori kút Műemlék jellegű. [DPSZ. 173. és PTE. 84.] 925. Kisgyűd utca [K9, T3: Kis-Gyűd u] U. Régi kis utea volt, néhány házzal. Lebontották. — Madas szerint: „A Mecseknek a város felőli, déli lejtőjén keletkeztek szigetszerű házcsoportok ... Ilyen sziget a szigeti külvárosban részben még ma is meglevő Kisgyűd". [BH. 1977. 249.] — Kisgyűd már a 18. sz. második felében létezett. Egy 1780-as térképen 13 ház van feltüntetve egy csoportban, de a név az írásbeli forrásokban csak a 19. században bukkan fel először [Madas, i. h.] — Bizonyára magyarázza a nevet az, hogy Pécsett a 17., 18. században élő hagyomány volt a Rókus-kultusz. A Rókus-dombon álló kápolna (922. sz. név) „a mellette levő kórház betegeinek a pestis idején való lelki vigaszát szolgálta" [PTE. 84.] ; így a kápolna és környéke szinte búcsújáró hellyé válhatott; a pécsiek „Kis Gyűd"-nek tekinthették. Gyűd (ma: Máriagyűd) a megye régi, híres búcsújáró helye. 926. Kszavér utca [1722: St. Josephi gasse 1804: Xaverius Ucza, Xaveri Gasse 1826: Xaver g 1848: Xaveri g K9: Xavér utcza; u 1864, 1885, T8, Pt: Xavér u; u] U. Az 1722-es német utcanév „a bibliából vett elnevezés" [Bl. 51.]. Az utca elején áll a Xavér-kápolna. 927. Püspöki magtár [T4: Szt. egyház Magtár ma: Baromfikeltető Üzem („Mecsek Pulyka")] É. Régen magtár volt, újabban keltető üzem. 928. [K9, T4: Mayer-féle Kaszárnya, Mayer laktanya] Laktanya volt a Xavér és a Radnics utca sarkán. 929. Szociális Otthon [Hiv.: Városi Szociális Otthon] É. Szociális otthon a Xavér utcában. 930. Művészeti Gimnázium [Pt: ~] É. Itt épül a város új Művészeti Gimnáziuma. 931. Radnics utca [1856: Uj utcza K9: Radnics utcza; u T8: Radnich u; u 1864, 1885, Pt: ~; u] U. Az utca 13. sz. házában dolgozott 1906-ban a Bányamunkás és a Bergarbeiter c. lap szerkesztősége [MeP. 112., 113.]. 932. Középiskolai Kollégium [Pt: y] É. Kollégium. 933. Bőrklinika [T8: Katonakórház vagy Csapatkórház Pt: Bőrgyógyászati Klinika] É. A POTE klinikája. 1889ben építette Ursits Lipót és fia aradi építésvállalkozó. 934. Kacsó utca [Pt: Kacsóh Pongrác u; u] U. 935. Kodáj utca [Pt: Kodály Zoltán u; u] U. Kodály Zoltán többször járt Pécsett; s a város zenei életében mindmáig él a Kodály-hagyomány. 936. [BH: Petrezselyem-kút] Kút volt a Petrezselyem utcában. [BH.