Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)

IX. Adattár - 134: Pécs város

A Frühweis-völgyben ered. 600 méteres vezetékével egykor a püspöki udvart, a Petrezselem utcai és Klimó utcai közkutakat látta el vízzel. 756. Kálvária [T8: ~] Tévesen lokalizált név. A T8 jelzetű és több későbbi térkép helytelenül erre a helyre tette a nevet. Timár György szerint itt soha nem volt kálvária, csak a jelenlegi Kálvária-dombon. 757. Felszabadulási emlékmű [Pt: ~] Makrisz Agamemnon műve. Készült hazánk felszabadulásának 30. évfordulójára. 758. Somfa utca [Pt: ~; u] U. 759. Szülésznőképző [Pt: ~] É. Egykor pálos kolostor volt. 760. Pálos templom [Pt: ~] Templom. 1930 körül épült. 761. Planetárium [Pt: TIT Természettudományi Stúdió, Planetárium] É, planetárium. 762. Szőlő út [Pt: ~; út] Űt. 763. Fenyves Szálló: Fenyves Étterem: Fenyves, -be [Pt: Fenyves Szálló, Étterem] É, szálloda és étterem. 764. Fenyves, -be Ho, e. Fenyves erdő. 765. Ilona-pihenő [Pt: ~] Pihenő. 766. Susogó vendéglő: Susogó, -ba [Pt: ~] Vendéglő. 767. Tettye dűlő [Pt : ~ ; út] Üt. 768. Tettye-fórás [K9: ~; F TI : Tetgye forás; F T4: ~; F] F. Vize a Tettye-patak (Pécsi-patak)-ba folyt, illetve ivóvízként a belvárosba vezették. 769. [K9 : Pokróczis czéh mosóhelye] 770. Tetytyei vízmű [A: Tettye vízvezeték] Vízmű és vízvezeték. Salbaok mérnök tervei szerint Zellerin budapesti vállalkozó építette 1892-ben. 771. Tettye, '-re: szh. Tétyia 'Tettye' [BC1: in Monte Tettç* ,a Tettye hegyen'; sző K9, 16: Tetye; sző P, T6: Tettye T8: Tetye; sző és belsőség MoFnT2, Mt: Tettye] Vr. Klemm szerint a Tettye név az oszmán-török tekke (= kolostor) szóból származik [Pann. 1935. 366.). Lásd még a 775. sz. nevet! A Tettye-fennsík, egyesek szerint, régi bányaudvar; s innen fejtettek követ a pécsi építkezésekhez. [PK. 118. o.] 772. Tettye-tér, Tettye-plató TI: Tettgye-tér; tér T8: Tetye tér; tér Pt: Tettye tér] Tér. A felső része tér, sétány a tettyei romokkal és szökőkúttal. Alsó részét nemrég játszótérré alakították. 773. Tettye-halászkert: Tettye-vendéglő [Pt: Tettye halászkert] É, vendéglő. 774. Tettye Szálló: Színészház: Színész Szálló É, kis szálloda. 775. Tettyei romok: Romok [Pt: Tettye téri romok; romok] Romok. Klemm szerint: „Szakmáry György, pécsi püspök (1505—1521) renaissance stílű nyári palotát építtetett itt magának, ezt a hódoltság alatt a törökök dervis papnevelő kolostornak használták". [Pann. 1935. 366.]. Ezért is hozható a Tettye nevünk kapcsolatba az oszmán-török tekke 'kolostor' szóval. Érdekes, hogy „a bektasi dervisek Tirana határában levő kolostorát az albánok ugyancsak Tettyének nevezik". [PTE. 85—87.] — A romok között — a Tettyei szabadtéri színpadon — nyaranként színielőadásokat rendeznek a „Pécsi Nyári Színház" műsorvezetői. A tér régóta színhelye a városi népünnepélyeknek. Pécs korai munkásmozgalmának sok eseménye kapcsolódik a Tettyéhez. [MeP. 142—144.] 776. Tettye-patak [BC1: Teche; Vf P: Tettye (forrás)] F és Vf. Bővizű karsztforrás táplálja. Babies András szerint: „Az első pécsi papírgyár a Tettye patak vízi energiáját használta fel... [majd] 1841-ben Hüttner János »papirgyarnok« 8 lóerős gőzgépet állíttatott fel benne. Gőzgépe ezen a vidéken a legelsők közé tartozott. Az egykori papírmalomnak ma már csak a fundamentumait lehet felfedezni a tetytyei romok alatt". [Ért. 262.] — P. sz. „Tettye igen gazdag viz forrás, melly északról nyugat felé a város határa közepéig átfolyva több malmot és a városi közönség nagy részét ivó vízzel látja el, a honnét nyugatnak kanyarul, több határokon keresztül [folyik], és a Drávával egyesül. Tettye igazabban Tecse szláv szó, mely annyit teszen, mint fut vagy foly, innét vette elnevezését. [Tettye a neve] a forrástul nyugat felé eső szöllőhegynek is". 777. Tettyei játszótér: Játszótér: Alsó tér Tér. 778. Puskapormalom [Pvj: Pulver Stampf; Ma] Ma volt, ahol lőpor készült. 779. Hegyalja utca [K9: Hegyalja utcza; u T8, Pt: ~; u] U. A Havi-hegy aljában kanyargó út neve. 780. Teológus-kör őszt Ke. 1845-ben ál-