Pesti János (szerk.): Baranya megye földrajzi nevei I. - Baranya monográfiai sorozat (Pécs, 1982)
IX. Adattár - 134: Pécs város
kori tulajdonosáról. Nemrég ez a hely is beépült. 128. Marci-kocsma: Községkocsma: Fúrósok [Hiv.: Komlói Földtani Kutatófúró Vállalat telephelye] É, korábban kocsma volt, majd a „fúrósok" vették át. 129. Falusi iskola [Alt. Iskola] É. A somogyiak első iskolája. 1890 körül épült. 1903-ban a bányaüzem 1 tanteremmel bővítette. 130. Benzinkút Tüzelőolaj elárusítóhely. 131. Pásztor-gyöp S, r, 1. Községi legelő volt. II. PÉCS keleti városrészeinek (Pécsbányatelep, Budai-kertváros, Pécsszabolcs, Gyárváros, Pécsújhegy, Meszes) belterületi nevei: 132—666. 132. Szabolcs: Szabócs: Mecsekszabolcs, -on, -ru, -ra, -i [BC1—3, 5, 7: Szabocs BC1: Szapolcza, Szabochka BC6, 8, SchQ3—9: Szabolcs SchQl: Szabóts SchQ2: Szabolts K8, 9, 12, 16, P: Szabolcs Hnt 1907, Bt: Mecsekszabolcs Pt. MoFnT2, Mt: Pécsszabolcs] Vr, Lh. 1947-ig önálló község volt; azóta Pécs város része. — Szabolcs középkori magyar falu [Györffy 1:380] a török hódoltság alatt is folyamatosan lakott helység volt. A múlt század közepéig csak rövid ideig volt nem magyar anyanyelvű lakosa. A század utolsó harmadában kezdtek a faluba nem magyar anyanyelvűek (elsősorban német és cseh nyelvű bányászok) letelepedni. Leszármazottaik magyar anyanyelvűvé válása lassan történt. 1930-ban 2244 magyar, 17 német, 2 tót és 25 egyéb anyanyelvű lakosa volt. Mecsekszabolcs község 1947-ben olvadt be Pécs városába; azóta Pécsszabolcs és Szabolcsfalu néven említik. — Mecsekszabolcs 1947-ben Pécshez csatolt település' [1290 k.: Zobolch: Györffy 1:380]. A Szabolcs hn. puszta szn.-ből keletkezett magyar névadással; vö. 1138/1329: Sobolci (MNy. 32:132); 1211: Sobolch szn. (PRT. 10:512). A Szabolcs szn. etimológiája nincs tisztázva. Némelyek egy szláv *Sobol T ic r i (tkp. 'kis coboly, cobolyka') szn.-re vezetik vissza, és azt tartják, hogy a m. cs hanghelyettesítéssel lépett a szláv c helyébe. A megkülönböztető szerepű Mecsek- [1907: Hnt. 669] előtag a Mecsek hegységre utal. (FNESZ. 414, 590.). Szabolcshoz tartozott a pontozott vonaltól K-re eső terület. — 133. Hársas, -ba [K2: Hársas Mező; sz K9, Pt, Mt: ~] Ds, sz, k és Vr. 134. [K5: Rieger bányája; B K8: Riegel bányája; B] 135. György-akna: n. Gëorg-sacht 'Georg Schacht' [K16: Georg Sch.; B BA: György-bánya, György-akna, György I., IL, III. bányatelek; B Pt, Mt: György-akna] B volt, majd légakna. Jelenleg a bánya épületeiben a komlói Carbon Üzeme működik. — A. sz. 1924-ben fejeződött be itt a szén kitermelése. 136. Karbontelep [Hiv.: Carbon üzem; gyártelep] Tel, Vr. 137. [K2, 5: Hársas Rét, Hársas; r] Kis r volt a Hársas nevű mező mellett. 138. Kies, -be Ds, k, sz, mlen. 139. Akácos, -ba Do, e, bokros. 140. Stadion: Bányász-stadion [Pt: Sporttelep] Stadion, sportpálya. 141. Györgytelep: Bányatelep [Kor.: Dick Györgytelep MoFnT2, Pt, Mt: Györgytelep; Vr] Vr. Régi bányászkolónia a Györgyakna közelében. 142. Munkásőr utca [Pt: ~ ; u] U. Korábban Hat-ház néven említették a helyet, mert csak hat ház állt itt. — A. sz. olasz munkások építették ezt a kolóniát. 143. Füstölő sor: Füst utca [Pt: Füst u; u] U. A bányaigazgatóság régen itt füstölőházat építtetett, hogy a bányászokat sertéstartásra (hússal való önellátásra) serkentse. 144. Három-ház: Pék sor: Vörös csillag utca [Pt: Vörös csillag u; u] U. Korábban itt csak három ház állott. Pékműhely is volt az utcában. 145. Két-ház: Tárna utca [Pt: Tárna u; u] U. Ma is kis utca. 146. Csokonai utca [Kor. : Hunyadi u Pt : ~ ; u] U. 147. Rigli, -be Korábban kis Fr volt. Fölötte (tőle É-ra) volt Riegel Antal bányája. 148. Riglisi-erdö: Kis-erd.ő: Riglisi Kiserdő Ds, e, bokros. 149. Békaváros : n. Fróskoloní 'Frosch-Colonie' [Nyr: Békaváros] Fr volt, most Vr a bánya felől lefolyó patak völgyében. 150. n. Génckoloni 'Gänz-Colonie' Fr volt, most Vr. A név talán Libakolónia jelentésű, hi-
